IMG_0127

Kulturális diplomácia a magyar érdekek szolgálatában

2018. október 17-i előadásunkon, melynek témája a kulturális diplomácia volt, két előadót köszönthettünk köreinkben. Vizi László a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztályának vezetője, és Vida László a Külföldi Magyar Intézetek Főosztályának főosztályvezető-helyettese a történeti áttekintés után az aktualitásokról és a jelenleg futó projektekről is beszámolt.

A fogalommeghatározás után Főosztályvezető Úr ismertette a kulturális diplomácia hazai fejlődésének fő szakaszait. Megtudtuk, hogy az 1960-as évektől került előtérbe, amikor is a „rábírás” helyett a „megkedveltetést” kezdték el alkalmazni globális szinten. Erre jó példa a pingpong diplomácia, vagy az amerikai filharmonikusok phenjan-i látogatása. A kulturális diplomácia, a nyilvános diplomácia típusához sorolható, és szorosan kötődik a brandinghez, több területre is kiterjed. Ehhez a hexagonhoz tartozik a turizmus, a kultúra, a befektetés és letelepedés, a kormányzás, az export és az emberek.

IMG_0127

Magyarországon, a magyar külpolitika hosszú éveken át elhanyagolta a kulturdiplomáciát. A fordulópont 2014-ben volt, ekkor hozták létre a KKM-ben a Főosztályt, azzal a céllal, hogy a jelen törekvéseit és a múlt értékeit egyenértékűen tudják bemutatni. A kiindulópont a kulturális nemzetfogalom, melyet a közös múlt és a közös jövő tart össze. Továbbá fontos szerepet játszott a gazdasági konverzió.

A nemzetközi kitekintés során szó volt az Európai Unió hatásköréről és szerepéről. Az országok közös célja az ismeretterjesztés, együttműködés, a tagállamok intézkedéseinek támogatása, illetve kiegészítése. Kiemelten fontos az egység a sokszínűségben. Ez több program keretein belül is megnyilvánul. Ilyen például a Kreatív Európai Program, vagy az Európai Örökség cím adományozása. Megtudhattuk, hogy 2018 a Kulturális Örökség Európai Éve. Az ENSZ is nagyvonalúan hozzájárul a sokszínűség előmozdításához. A fenntartható fejlődési célok egy új szemléletet mutatnak be. A V4-ek magyar elnökségi ciklusa alatt 56 külképviseleten 71 program zajlott, köztük zenei, filmes, irodalmi rendezvények, kiállítások.

Főosztályvezető Úr elmondta, hogy az intézményrendszer 3 hazai pilléren nyugszik, amelyből 90 külképviseletet irányítanak. Főbb programtípusok a kiemelt nemzeti évfordulók, emlékévek, a saját, egyedi programok, a nemzetközi fesztiválok. Szó esett olyan neves eseményekről, mint az ENSZ napi gálakoncert Krakkóban, amelyen Ban Ki-moon korábbi főtitkár is részt vett. Vagy a tavalyi Kodály emlékév tiszteletére rendezett ünnepség Bécsben, illetve a Kodály kórus Saigonba utazása.

Ezután Vida László vette át a szót, aki a Külföldi Magyar Intézetekről és a hozzájuk tartozó diplomáciai hálózatról számolt be. Megtudhattuk, hogy jelenleg 22 országban, 24 intézet működik, ezekben pedig 9 oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó diplomata tevékenykedik. Évente körülbelül 1000 programot bonyolítanak le. Ez az arány az ország méretét figyelembe véve kiemelkedőnek minősül.

IMG_0138

A legmagasabb státusszal rendelkező intézmények az úgynevezett Collegium Hungaricumok, ezekből 6 darab van. Az intézeti hálózat alapvető célja pedig a társadalmi sokszínűség bemutatása, a nyelvoktatás, és egyéb kulturális fejlesztések.

A rövid történeti összefoglalóban megtudtuk, hogy az első külföldi intézet 1916-ban jött létre Konstantinápolyban, majd 1924-ben Berlinben és Bécsben, ezt követően 1927-ben Párizsban és Rómában is létrehozták az ekkor még inkább tudományos műhelyként funkcionáló Collegiumokat. A második világháború után egy politikai orientációváltás történt, a szocialista blokk irányába, a rendszerváltást követően pedig 2 fő irány választódott el: a kultúraközvetítés, és a nyelvoktatás (hungarológia). Ezeket egyesítette egy fedél alá a Balassi Intézet, amely 2014 előtt a KKM háttérintézményeként működött, majd 2016-ban integrálódott a Minisztériumba. A 2004-es Uniós csatlakozásunk nagy változást jelentett, hiszen ezáltal a kisebbségek is európai dimenziót kaptak. Az integráció nem volt teljesen zökkenőmentes. A működési és a pénzügyi kereteket össze kellett hangolni.

Az idei szakmai költségvetésről is szó esett. Az intézeti hálózatra 240 millió forintot, az oktatási és kulturális diplomata hálózatra 48 millió forintot szántak, amely mint megtudtuk a KKM éves büdzséjének csaknem a fele. Nagy ellentmondásnak számít a magas működési költségvetés, és az alacsony szakmai keret.

Az új trendek keretein belül szóba jött a kultúrafogalom kiszélesedése, az átalakuló kultúrafogyasztási szokások, motivációk és elvárások. Ezekre jó példa a street art megjelenése és a digitalizáció. Erre kitalált megoldásként pedig a londoni Forradalom flashmobot említette Főosztályvezető-helyettes Úr. A köztéri, nem hagyományos program, a műfaji vegyítés és az emberek megszólítása miatt nagy sikert aratott. Hasonló volt a tavaly New York-ban rendezett Unity projekt, amelynek keretein belül a Manhattan híd kapott fényfestést vizuális és digitális technika használatával.

A rendezvény egy korábbi külügyestől származó idézettel zárult, mely szerint a kulturális diplomácia a bokréta a külpolitikával foglalkozók kalapján.

Érsek Kitti