Franciaország-2019-06

II. Magyary Szakmai Délutánok – Franciaország politikai helyzete a sárgamellényes tüntetések vonatkozásában

2019. március 25-27. között immár második alkalommal került megrendezésre a ,,Magyary Szakmai Délutánok” rendezvénysorozat, melynek második napján egy kerekasztal-beszélgetés során pontos képet kaphattunk Franciaország jelenlegi politikai helyzetéről, illetve a tüntetések és mozgalmak francia történelemben gyökerező hagyományairól. A meghívott előadók között volt Robák Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mentor-oktatója, egykori tunéziai, majd belgiumi nagykövet, aki az Antall-kormány idején Párizsban 5 éven át diplomataként tapasztalhatta meg a francia életstílust és a politikai kultúrát. Velünk volt még Gát Ákos Bence a Duel Amical vitahonlap alapító elnöke és szerkesztője, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetjének tagja, valamint Garadnai Zoltán történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, aki maga is kiemelten foglalkozik a francia politikával és a magyar-francia kapcsolatok történetével.

Franciaország-2019-07

A bevezető kérdésekre, vagyis, hogy mennyire szeretnek a franciák tüntetni, milyen mértékben része ez a történelmüknek ő válaszolt, elsőként egy személyes élménnyel, amikor is egy Grenoble-ban tartandó geopolitikai konferenciára menet a reptéren meglepődve nézte, a vámosokat, akik úgy sztrájkoltak, hogy csomagot ellenőriztek. Megtudhattuk még, hogy a tüntetések hagyományai egészen a francia forradalom időszakáig nyúlnak vissza, onnantól kezdve pedig nemcsak fikcióként, de kézzelfogható valóságként élnek Franciaország mindennapjaiban, akár az 1968-as diáklázadásokat vagy éppen a De Gaulle elnöksége alatti merevnek nevezhető rendszert említsük.

Franciaország-2019-10

Ezt követően a mostani helyzetre áttérve Emmanuel Macron kormányának komoly kihívást jelentő sárgamellényes tüntetések sorozata lett a beszédtéma. Ezen Gilets Jaunes mozgalmak még 2018 novemberében kezdődtek az üzemanyag jövedéki adójának csupán pár centes emelésével, majd ezt követően csúcsosodtak ki egy nagyobb mozgalommá, amely mögé a francia lakosság körülbelül 80 százaléka beállt, mint szimpatizáns. Gát Ákos Bence szerint ahhoz, hogy jobban megérthessük a helyzetet, egészen Francois Hollande elnökségéig kell visszatekintenünk, ugyanis azon időszak ,,kezeletlen tünetei” most kezdenek ,,betegségként megjelenni Franciaország testén”. A kormányzatnak egyszerre kell szembenéznie az elmulasztott reformokkal, egyfajta gazdasági válsággal és a franciákban jelen lévő polgári öntudattal, párosulva a hamar elitizmussal vádolt Macron technokrata kormányzásának következtében egyre általánosabb népelégedetlenséggel.

Franciaország-2019-09

Végezetül a jövőbe tekintve olyan kérdések merültek fel, minthogy mi lehet még ezen mozgalmakból, illetve mennyire jelentenek visszahúzó erőt Macron politikájára nézve. Nagykövet úr szerint már az 1995-ös tiltakozási hullámok idején kialakult a tüntetésekre vonatkozó egyfajta kezelési kultúra. A franciák nem lépnek fel azonnal a különböző mozgalmak ellen, hagyják azokat kifáradni, megvárják a középrétegek lemorzsolódását. Ezt példázza a mostani eset is, hiszen a kezdeti 80%-os szimpátia mára már csupán 50%-os. Annyi bizonyos azonban, hogy az emberek bizalma megingott a pártokban, a tüntetések egyfajta figyelmeztetésként, elégedetlenséget megtestesítő jelként foghatók fel, valamennyi politikai párt számára. További kérdés marad ugyanakkor az, hogy a Gilets Jaunes mozgalmak mennyi szavazatot vesznek majd el a tisztán jobb és baloldali pártoktól a következő választások alkalmával.  Az pedig, hogy a hagyományos jobboldalnak sikerül-e ,,kinőni magát”, pozíciót javítania és a jövőben Macron valós ellenfelévé válnia, még a jövő zenéje.

Zsigmond Zsófia

Várszegi logo kép

A rendezvényt a Várszegi Pincészet támogatta.