Kurzusok kategória bejegyzései

DSCN0679 másolata

Külföldi vendégoktatók a Szakkollégiumban

Az Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitás program keretén belül 2018 februárjában hét külföldi vendégoktató érkezett az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karára, hogy oktatói tevékenységet folytasson. Ennek köszönhetően nyílt meg egy különleges lehetőség a Magyary Zoltán Szakkollégium részére, ugyanis két előadót vendégül láthattunk, akik a legjobb kazahsztáni és kínai partner egyetemekről érkeztek hozzánk.

Február 28-án vendégelőadónk Alma Kudebayeva volt, a kazahsztáni KIMEP University oktatója. A kazah szakértő általánosságban a szegénységről, valamint a kazahsztáni szegénység helyzetéről tartott előadást. Prezentációjában kiemelte a szegénység típusainak és ciklikusságának, megkülönböztetésének fontosságát. Számos statisztikai adattal támasztotta alá kutatási eredményeit és elméleteit, s felhívta a figyelmünket arra, hogy sok ország, köztük Magyarország sem rendelkezik hasonló adatokkal, információkkal a témát illetően.

IF

Március 7-én a sanghaji East China University of Political Science and Law oktatója, He Jiong tartott előadást a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjainak. Érdekes tapasztalattal és hasznos tudással gazdagított minket ez az alkalom is, hiszen az interaktív prezentáció keretében megismerhettük a szellemi tulajdon fogalmának fejlődését, Kína történelmének, kultúrájának a téma szempontjából legfontosabb aspektusait, annak jelentőségét a kínai perspektíva szerint. Összehasonlítottuk a „nyugati” és a kínai szellemi tulajdon felfogás sajátosságait és annak kapcsolatát az európai versenyjoggal, továbbá betekintést nyerhettünk a Kínában létrehozott intézményrendszer működésének körülményeibe.

tn_28829637_10216041592059173_1521061617_n

Az események sikere is jelzi, hogy Szakkollégiumunk mindig is nyitott volt nemcsak a hazai, de a határokon átnyúló ismeretek befogadására is, és bizonyítja, hogy minél szélesebb körű tudás megszerzésére törekszünk. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az oktatók röviden bemutatták az intézményeiket, megosztották velünk kutatási eredményeiket, s köszönjük a lehetőséget a kapcsolatépítésre!

Fanta Dennis, Bodó Norbert

23559918_1572119422853670_2510913361883708052_n

Mint-a-Parlamenten a Fiatal Technokraták Pártja

2017. november 17-én került megrendezésre a Mint-a-Parlament, az Országgyűlés törvényhozó munkáját modellező rendezvény ülésnapja, melyen Szakkollégiumunk is színvonalasan képviseltette magát. A program célja, hogy a hallgatók testközelből ismerhessék meg a törvényhozó munkát, a törvényhozás menetét és az országgyűlési képviselők munkáját.

A rendezvényre való jelentkezéssel egyidőben egy logóval ellátott frakcióprofilt és egy törvényjavaslatot kellett benyújtania a jelentkező csapatoknak. Az ülésnapon egy Facebook-os szavazás alapján a nyertes, a háziorvosi rendelők felszereltségének és a háziorvosok szakmai felkészültségének javításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk. A javaslatot az Ilyen Ez a Politika, a Pécsi Tudományegyetem hallgatóiból álló frakció nyújtotta be, koalíciós partnerük a Fiatal Technokraták Pártja volt, melyet Szakkollégiumunk tagjai alkottak.

logo

A törvényjavaslat az orvosszakmai fejlődés, a transzparens forrásbevonás és nem utolsó sorban a társadalmi felelősségvállalás elősegítése érdekében kodifikálódott.  Ahogy a javaslat indokolási részében is olvashattuk: vonzóvá teszi a vállalatok számára az egészségügyi rendszer támogatásában való önkéntes részvételt, valamint egy államilag támogatott és ellenőrzött, stabilan működő pénzügyi alap létrehozását. Képviselőcsoportunk módosító javaslatokkal is hozzájárult a tárgyalt jogszabály érvényesüléséhez, amellyel egy még innovatívabb és eredményesebb törvényjavaslat kerülhetett a plenáris ülés elé.

A programot Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke és egyben az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának elnöke nyitotta meg a Felsőházi ülésteremben. Az általános vita előtt a vezérszónokok szólaltak fel a törvényjavaslat mellett, illetve ellen is. A vita után megrendezésre kerültek a bizottsági ülések, ahol 6 bizottságban került megtárgyalásra a törvényjavaslathoz beérkező valamennyi módosítójavaslat. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Költségvetési Bizottság elnökét a mi frakciónk delegálhatta, de közülünk került ki az Országgyűlés jegyzője is. A bizottsági ülések után minden frakció megtartotta saját ülését, majd a Törvényalkotási Bizottság gyűlt össze diskurzusra. A plenáris ülésen a törvényjavaslat végül kis többséggel, de elnyerte a támogatását, így megszavazásra került.

23755161_852074568285770_3462843964279006249_n 23844771_852076268285600_5713492303102040048_n23659427_852034621623098_5728367912776032763_n23755064_852035761622984_8851074233900001103_n

A Magyary Zoltán Szakkollégium Fiatal Technokraták Pártja minden szempontból nézve sikerrel zárta a szimulációt. A tanulmányok alatt megszerzett tudás gyakorlatba ültetésének előnyei mellett az új kapcsolatok építése is hasznos lehet a jövőre nézve.

Kolostyák Kamilla

DSCN9768

Mozgásban az Unió – a német választási eredmények értékelése

Mozgásban az Unió – vetették fel a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai, akik ezzel a címmel hívták szakmai és közéleti diskurzusra az érdeklődő egyetemi polgárokat. 2017. szeptember 24-én szövetségi parlamenti választásokat tartottak a politikai és gazdasági szempontból legjelentősebb európai országban. Németország belpolitikai viszonyai már tavasszal terítékre kerültek az MZSZK Választásokk?! című kerekasztal-beszélgetésén, akkor a francia elnökválasztásról esett legtöbb szó, október 2-án viszont – folytatva a tematikát – a német választási eredmények értékelése vált leginkább aktuálissá.

A Szakkollégium felkérésére Dr. Mráz Ágoston Sámuel (ELTE ÁJK), Dr. Hettyey András és Varga András (NKE NETK) elemezték a német helyzetet. Az eseményt Dr. Horváth Attila, a Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója moderálta. A diszkusszió – tekintettel Németország súlyára és a közönség soraiból érkezett kérdésekre – nemcsak a belpolitikára koncentrált, hanem érintette az Európai Unió jövőjét és a német-magyar kapcsolatokat is.

DSCN9784

Mielőtt a parlamentbe jutott német pártok sikerét vagy kudarcát vették volna górcső alá a meghívottak, Dr. Mráz Ágoston Sámuel rögzítette, hogy Németországban megszemélyesített arányos választási rendszer van (a listás szavazatarányok és a mandátumarányok között alig mutatkozik eltérés), és a magyar gyakorlathoz képest sokkal jelentősebb a szavazatok megosztása. Hagyományos gyakorlat ugyanis, hogy a németek második szavazatukat a preferált koalíciós partner erősítésére szánják.

A zöldek (Grüne) a listára leadott voksok 8,9 százalékának begyűjtésével a Bundestag legkisebb frakcióját fogják alkotni. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a párt szimpatizánsai között egyaránt jelen vannak a harsány antiglobalisták és a városi értelmiségiek, akiket az emberi jogokra való érzékenység és a megújuló energia támogatása fog össze. A zöldek általában az egyik legjobban szervezett európai pártok, amelyek nagy támogatói lehetnek a Merkel-Macron tandemnek. Céljuk az volt, hogy a német pártrendszer harmadik legnagyobb erejévé lépjenek elő, ettől 3-4 százalékponttal elmaradtak. Új színt hozhat viszont a német-török kapcsolatokba, ha Joschka Fischer után ismét a zöldek adhatják majd a külügyminisztert, hiszen ebben az esetben a Zöld Párt társelnöke, a német születésű, de török származású Cem Özdemir lehet a német külpolitika irányítója.

A Baloldali Párt (Die Linke) listájára a választópolgárok 9,2 százaléka húzta be az ikszet. Egy olyan politikai szervezetről beszélünk, amely az állampárt utódja, ezért mind a napig megfigyelés alatt tartják a német nemzetbiztonsági szolgálatok. Politikájuk középpontjában a keletnémetek képviselete áll, azonban az Alternative für Deutschland felemelkedésével veszélybe került szavazóbázisuk. Amennyiben a politikai spektrumot nem egyenes vonalon, hanem a körelmélet szerint fogjuk fel, akkor nem meglepetés, hogy a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal ugyanazokért a választókért rivalizál egymással.

Negyedik helyre futott be a szövetségi választások egyik nagy nyertese, a Szabad Demokrata Párt. A Christian Lindner vezette FDP úgy került 10 százalék fölé, hogy 2013-ban még az 5 százalékos parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt sem sikerült átlépni. A 38 éves Lindner újrapozícionálta a liberálisokat. Dr. Hettyey András kiemelte az FDP okos taktikáját a migrációs válság megítélésében, valamint felvázolta azt az FDP-szavazóra vonatkozó sztereotípiát – nagyvárosi élet, pénzügyi szektor, adócsökkentés utáni óhaj -, amely miatt már kínos volt a szabad demokratákat felvállalni. Lindner energikus politikája ezen változtatott, s érte el, hogy az FDP közel kerüljön története legjobb választási eredményéhez, valamint kormányra kerülésük esetén újra képviselhesse a liberális gazdaságfilozófiát. Varga András emlékeztetett, hogy az FDP 2009 és 2013 között már együtt kormányzott Merkellel. A 2017-2021-es kooperációban feszültséget okozhat, hogy míg a CDU hajlott a görögök finanszírozására, addig Lindnerék nem hajlandók több német adófizetői pénzt fordítani a görög válságra és az EU költségvetésének növelésére. Továbbá nagy kérdés, hogyan fog viszonyulni az FDP pártcsaládja, a Guy Verhofstadt frakcióvezető által fémjelzett ALDE a német liberálisok rendpárti fordulatához.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) 12,6 százalékos listás eredményével harmadik erővé lépett elő, ezzel a radikális párt a választások győzteseként állíthatja be magát. Hol húzodhat az AfD növekedésének a teteje, a szélsőséges pártoknál megszokott módon van-e üvegplafon felettük – tette fel a kérdést Dr. Horváth Attila. A három vendég több szempontból elemezte az AfD problematikáját, de feltűnő volt, hogy a sorrendben történő haladás ellenére mindannyian szóba hozták más pártoknál is, ami jól érzékeltette az összefüggéseket, illetve hogy a jobboldali populista párt új helyzetet teremtett a szövetségi parlamentbe jutással. Az AfD egyik vezetője, Alexander Gauland a választások estéjén kijelentette, hogy képviselőik vadászni fognak Merkelékre. Így bármilyen kormánykoalíció alakul, számítani lehet a bevándorlásellenes párt provokatív parlamenti politizálására. A 13 százalék körüli sikerben meghatározó szerepet játszott a keletnémet társadalmi nehézségekből fakadó csalódottság és a protest szavazatok mennyisége. Több mint egymillió választó pártolt át a CDU-tól az AfD-hez, akiket viszont négy év Bundestagban töltött idő után jóval nehezebb lesz újra megszólítani. A győzelem ellenére megkérdőjelezhető a párt egységessége. Egyrészt a tagság heterogenitása miatt, amely az ordas szélsőjobboldaliaktól, az akadémiai hátországon át, a mainstream migrációellenesekig fogja össze a párttagságot. Másrészt az olyan jelenségek okán, mint a választások másnapján történtek: Frauke Petry, az AfD egyik vezetője botránnyal sokkolta párttársait, amikor bejelentette, hogy nem ül be pártja frakciójába, mert csak egy mérsékeltebb irányt tud elfogadni.  Azóta ezt a fiatal és tehetséges politikusnőt végképp elveszítette az AfD.

A választások két legnagyobb vesztese – paradox módon – az első két helyen végző párt lett. A szavazatok 20,5 százalékának megszerzésével a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mélypontra süllyedt. Martin Schulz kancellárjelölt egy perccel az urnazárás után kijelentette, hogy a CDU-nak köszönhetően nem lesz nagykoalíció. A szociáldemokrata pártelnök igyekezett tehát áttolni a felelősséget Angela Merkelre, és a választások estéjén valóban a kancellár asszony gondterheltsége uralta a napirendet. Dr. Mráz Ágoston Sámuel egy-egy makro- és mikroszintű okra vezette vissza az SPD kudarcát: Schulzék elveszítették a hagyományos szavazóbázisukat, illetve eredménytelen kampányokat folytattak már korábbi három tartományi választásnál is. Dr. Hettyey András úgy gondolja, hogy épp itt van az ideje az SPD újrapozícionálásának és ellenzékbe vonulásának, hiszen az utóbbi 19 évből 15-ben kormányon voltak. Varga András pedig arra a politológiai törvényszerűségre hívta fel a figyelmet, hogy a koalíciós kormányzás mindig a kisebb párt népszerűségének árt leginkább, ez történt a szociáldemokratákkal is.

A CDU-CSU pártszövetség 8,5 százalékponttal kapott kevesebb szavazatot, mint 2013-ban, a mandátumarányt nézve pedig még nagyobb a visszaesés. A korábbiakhoz képest kevésbé volt hatékony az aszimmetrikus demobilizáció – hangsúlyozta Dr. Mráz Ágoston Sámuel. Merkelnek tehát nem sikerült maradéktalanul kifogni a szelet az ellenzék vitorláiból, a vetélytársak programjainak átvétele nem javította arányaiban a támogatottságát. Dr. Hettyey András arra tett észrevételt, hogy a CDU stratégiája szerint tőlük jobbra egyetlen erő sem lehet, ezt elbukták a kereszténydemokraták. A visszaesés ellenére Angela Merkel negyedszer lesz kancellár, amelynek köszönhetően beállíthatja Helmut Kohl 16 éves rekordját. Erre és az Unió jövőjét befolyásoló francia elnökkel való együttműködésre már Varga András kanyarodott rá.

Annak ellenére, hogy valós ellentétek feszülnek a potenciális Jamaica-koalíció tagjai (CDU/CSU, FDP, Grüne) között, sőt Horst Seehoferrel, a bajor miniszterelnökkel sem felhőtlen Berlin viszonya, mégis utolsó kormányzati ciklusában nyílhat meg Merkel előtt a lehetőség, hogy végleges formába öntse azt a politikai örökséget, amellyel minden bizonnyal bevonul a történelemkönyvekbe. Magyarország érdeke pedig nem más, minthogy minél harmonikusabb gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat ápoljon egy prosperáló Németországgal.

DSCN9776

A leírtak vékony szelete mindannak, amelyről a Magyary Zoltán Szakkollégiumban hétről hétre gondolkodunk és beszélgetünk. A szakmaiság fenntartásához és érdeklődési területeink átfogó megismeréséhez műhelyfoglalkozásaink adnak keretet. Mozgásban az Unió – a német választási eredmények értékelése című 2017. október 2-ai eseményünk az  ebben a félévben létrehozott, Szabó Tamás tanár úr által vezetett Közpolitika Klub berkein belül valósult meg. Programjaink Dr. Mráz Ágoston Sámuelhez, Dr. Hettyey Andráshoz és Varga Andráshoz hasonlóan kiváló vendégekkel folytatódnak. Köszönjük a részvételt, a továbbiakban is szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Herczeg Zoltán

 

DSCN9590

Az önkormányzatiság kérdése a közigazgatás átalakítását követően

A Magyary Zoltán Szakkollégium szeptember 25-én tartotta Közpolitikai Klubjának első eseményét. A Közpolitikai Klub egy a Szakkollégium keretein belül működő műhelysorozat, amelynek első eseménye ezalkalommal az egyetem valamennyi polgára számára nyitott volt. A Klub műhelyvezető tanára Dr. Szabó Tamás, egyetemünk oktatója, aki lelkesen moderálta Az önkormányzatiság kérdése a közigazgatás átalakítását követően című eseményt.

Meghívott vendégeink Dr. Zongor Gábor és Dr. Gasparics Emese önkormányzati szakértők voltak. Dr. Zongor Gábor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egykori főtitkára és egyetemünk mentor-oktatója, Dr. Gasparics Emese pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önkormányzati Kutatóintézetének igazgatója, illetve 2011 és 2016 között a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára volt.

DSCN9560

Az előadás Dr. Szabó Tamás felvezetésével kezdődött, majd feltett kérdésére Dr. Zongor Gábor az önkormányzatok történeti ismertetőjével válaszolt. 1971-nél kezdte, amikor a III. tanácstörvény kimondta a tanácsok önkormányzati szerepét. Ezzel decentralizáció indult meg az országban, amely 1985-ben folytatódott. Ekkor vezették be azt a rendszert, hogy az állampolgárok már nemcsak egy pártra szavazhattak, hanem több jelölt közül is választhattak. Ennek következtében az önkormányzatok vezetői felől is szabadon dönthettek. Megemlítette azonban, hogy a decentralizáció egy lassú folyamat volt, ami a rendszerváltáskor teljesedett ki.

1989-ben tehát többpártrendszer alakult ki, és a helyi ügyekért az önkormányzatok feleltek. Vita alakult ki azonban arról, hogy az önkormányzatok mennyire legyenek autonómok, illetve, hogy minden településnek legyen-e saját helytartósága. Az új önkormányzati törvény (Mötv.) erre a kérdésre választ ad, kimondja, hogy csak a 2000 fő feletti lakosságszámú települések létesíthetnek önkormányzatot, az ennél kisebbeknek pedig közös hivatala van, amelyhez 7 település tartozik. Ezalól a szabály alól kivételt képeznek a nemzetiségi önkormányzatok, amelyek esetében 1500 fő elegendő a saját hivatal létesítéséhez, ahol pedig ez sincs meg, ott 5 település alkothat egy közöset. Dr. Gasparics Emese ehhez hozzátette, hogy Magyarország település-szerkezete regionálisan eltérő, és a települések nagy része falu, tehát nem lehet ezt a törvényt ugyanúgy alkalmazni az egész országra. “Kiskaput” jelent a települések számára az, hogy a városoknak akkor is lehet saját önkormányzata, ha 2000 fő alatt van a lakosságszáma.

A fejlődés 1985-ben folytatódott, amikor a szakértők szavaival élve “önkormányzatosodás” indult. Ekkor íródott a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, amely az akkor hatályos Ötv.-vel együtt összefoglalta az önkormányzatok helyzetét, jogköreit és feladatait. Az általános feladatai például az oktatás- és a településfejlesztés, szociális- és közügyek ellátása, településfejlesztés. A decentralizálás során az állam átadta bizonyos területek igazgatását és vagyonelemek birtoklását az önkormányzatoknak, akik a vagyonuk felmérése után annak egy részét továbbadták a lakosságnak. Ilyenek voltak például a tanácsi bérlakások, amelyeket felújítás nélkül – azt a magántulajdonosokra bízva – áron alul adtak el. Dr. Gasparics Emese azonban kiemelte, hogy a német helyi önkormányzatok ezzel ellentétben eladás (vagy bérbeadás) helyett először rendbetették és felújították a volt tanácsi lakásokat, ezzel pedig több bevételhez jutottak és jobban tudták hasznosítani a vagyonukat.

2010-ben a hatalomra kerülő kormány “leltárba vette” az ország állapotát, és ami nem jól működött, azt megpróbálták átalakítani. Volt ugyanis olyan önkormányzat, amely nem volt képes ellátni alapvető feladatait, a pénzbeli- és erőforrások hiányában. A helyzet megoldására jöhettek létre a kötelező társulások mellett az önkéntes társulások, amelyek keretében az egyes települések közösen oldhatták meg feladataikat. Dr. Zongor Gábor egy másik megoldást javasol: szerinte egy “önkormányzati minimum”-ot kellene kialakítani, ehhez pedig a megfelelő finanszírozást biztosítani, annak érdekében, hogy a feladatellátás biztosítva legyen. Ideális pedig számára az lenne, ha az önkormányzatok esetében a centralizáció és a decentralizáció megfelelő egyensúlyban lenne, illetve kiemelte, hogy a helyben keletkező problémákat csak helyben lehet megoldani, ezeket nem is lenne szabad felülről kezelni.

Dr. Szabó Tamás ezután a megyei önkormányzatok és Budapest helyzetéről kérdezte a vendégeket. Szóba került még a Modern Városok Program is, amely a magyar városok fejlesztésére nyújtott állami támogatás. Budapestről pedig elmondták, hogy azért különleges a helyzete, mert kettős közigazgatási rendszere van, amely a kerületi, és a fővárosi önkormányzatokból áll.

DSCN9583

A Közpolitikai Klub előadásából sokat tanultunk, mert a meghívott előadók kiváló szakértői a témának, és olyan újdonságokkal szolgáltak, amelyekről sokan még nem hallottunk, és rávilágítottak azokra a problémákra, amikre a jövő közigazgatási szakértőiként megoldást kell találnunk.

 Bohus Petra

DSCN9183

“Közérthető kommunikáció az államelméletben” című workshop

Szakkollégiumunk tagjai 2016. december 1-jén a Közszolgálati Média- és Kommunikáció Tanulmányok Kabinet szervezésében a „Közérthető kommunikáció az államéletben” című workshopon vettek részt.

Dr. Antal Zsolt kabinetvezető köszöntette a résztvevő szakkollégiumokat. Megnyitó előadásában ismertette az Egyetemünkön működő Vezető- és Továbbképzési Intézetet. Kiemelte, hogy a már új alapokra helyezett, sikeres közigazgatási továbbképzési rendszer működtetése mellett fontos nyitni az egyetemi hallgatók felé is. A workshop is már ennek szellemében, a közszolgálati médiaműhely elnevezésű programsorozat részeként valósult meg azzal a céllal, hogy az érdeklődő hallgatók számára a közszolgálati kommunikáció eredményes műveléséhez készségfejlesztési tanácsokkal és szakmai ismeretekkel szolgáljon.

Dr. Toót-Holló Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője előadásában a médiakommunikáció írásos formáit mutatta be, kiemelten az MTI tevékenységének bázisán. Ismertette a médiaképesség feltételeit, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy jó közleménynek. Végül, de nem utolsó sorban ismertette a tematizáló kommunikációt, valamint kiemelte, hogy a közlemény eszenciája a cím és a lead, azaz a hírértékű információ fő üzenete, amiért azt megfogalmazták.

Következőkben Dr. Bódi Zoltán a Magyar Nyelvstratégiai Intézet főosztályvezetője a közszolgálati írásos kommunikáció nyelvi kritériumait részletezte. Számos típushibára rávilágított, mint például a szóhalmozásra (redundancia), hivataloskodásra, bonyolult szerkezetekre és félrevezető szórendre. A közérthetőséget akadályozó nyelvi problémákat gyakorlati példákon keresztül ismertette és megoldásokat javasolt.

Végezetül Cserháti Ágnes, az MTVA Montágh Testület elnöke a nonverbális kommunikáció fontosságáról tartott előadást. Prezentációjában kifejtette, hogy a kommunikáció több csatorna igénybevételével történik.  A sikeres megnyilvánulás 55%-ért a testbeszédünk (non-verbális), 38%-ért a hangem (vokális) és 7% csupán a közlés (a verbális kommunikáció) felel. Prezentációjában megannyi fotón keresztül szemléltette a nem szavakkal való közlés, a mimika, a testtartás jelentőségét és gyakorlati tanácsokkal látott el bennünket. A teljesség igénye nélkül: alkalmazzunk rekeszlégzést, figyeljünk a stílusunkra, hogy az összhangban legyen a személyiségünkkel. Fogalmazzunk egyszerűen, ne lebegtessük a mondanivalónkat, hangsúlyozzunk bátran, igyekezzünk a középhangsávunkon beszélni.

A közszolgálati médiaműhely programsorozat a következő szemeszterben további előadásokkal, ismeret- és készségfejlesztés tréningekkel folytatódik.

 

Losonczi Krisztián

2012/2013-es tanév, őszi félév

1. Regnáló Gazdaságpotikák – Current Economic Policies

Kurzusvezető: Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, NKE-KTK Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet

Kurzus leírása:

A tantárgy lehallgatásával a hallgatók alapvető ismeretekre tesznek szert a regnáló gazdaság-politikai kurzusok tárgykörében. Megismerik a jelenlegi gazdaságpolitikai döntések motivációit, eszközrendszereit, a nemzetközi gazdaságba ágyazott magyar gazdaság pozícióit, mellyel a közigazgatás gazdasági ismeretekkel is felvértezett cselekvő résztvevőivé válnak.

 

2. E-parlament modellek

Kurzusvezető: Dr. Cabrera Alvaro mb. főosztályvezető, Országgyűlés Hivatala, Tájékoztatási Főosztály

Kurzus leírása:

A kurzus a parlamentarizmusról és a parlamentek mint közjogi intézmények demokratikus szerepéről és fejlődéséről szól. Az európai demokráciákban többféle megközelítés létezik az ún. e-parlament témájában. Az ENSZ meghatározása szerint az e-parlament egyszerre jelenti a parlamentek belső kommunikációjának, törvényalkotó munkájának infokommunikációs eszközökkel történő átalakítását, egyúttal a parlamentek és az állampolgárok közötti párbeszéd és részvétel új lehetőségeit. A két terület egymással szorosan összefügg, de a hangsúlyok országonként nagyon változók. A szeminárium során egyes európai gyakorlatok bemutatása mellett azok elméleti hátteréről is szó lesz, elsősorban a vonatkozó demokráciaelméletek tükrében. A kurzus résztvevői megismerkedhetnek olyan e-parlament modellekkel, melyek reflektálnak az információs társadalom gyorsan változó sajátosságaira, egyúttal választ keresünk arra is, hogyan lehet megszólítani és bevonni azokat a társadalmi csoportokat, akik kevésbé jó érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek.

 

3. Az állam megváltozott feladat- és eszközrendszere a XXI. században

Kurzusvezető: Bokor András KIM-VK, Füzes Tamás British Telecommunications

Kurzus leírása:

A kurzus e félévben is aktuális témakört dolgoz fel, mégpedig a globális pénzpiac változásainak és az újonnan jelentkező társadalmi kihívások hatásainak bemutatását a kormányzati politikák kontextusában. Az utóbbi időben az európai államokat és különösen Magyarországot ért külső befolyások, a pénzügyi evidenciák megdőlése egyértelműen indikálták a kormányzati döntéshozatal tartalmi és formai újraértelmezését. A kurzus célja e folyamatok bemutatása, levezetése és az összefüggések feltárása.

A kurzus során nagy hangsúlyt fektetünk a hallgatóság önálló véleményalkotásának kibontakozására, illetve az egyéni és csapatban végzett projekt jellegű feladatok megvalósítására. Fontos szempont, hogy a kurzusnak ne csak szóban, hanem írásban is nyoma legyen, ennek kitűnő terepe a Szakkollégium kiadványa, a Tanítványok, ahol lehetőség nyílik tanulmány írására, tudományos jellegű publikációknak megjelentetésére.

Terveink szerint adott témához, kormányzati előadó, külső szakértő meghívása, illetve közigazgatási szervnél történő látogatás is megvalósulna.

Folytatva az eddigi hagyományokat, és építve az elmúlt félévek előadásaira, a szakkollégium diákjai számára olyan hiánypótló előadás-sorozatot tervezünk tartani, amely az egyetemi képzésen túlhelyezkedve, aktuális, többletinformációkkal szolgál egy ambiciózus hallgató számára. Mindezt olyan oktatóktól, akik maguk is szakkollégisták voltak és friss szemlélettel, a napi munka gyakorlatából érkezve osztják meg ismereteiket a hallgatósággal.

 

4. Választási rendszerek elméletben és a gyakorlatban

Kurzusvezető: Dr. Horváth Attila egyetemi tanársegéd, NKE-KTK Életpálya és emberi erőforrás Intézet

Kurzus leírása:

„A választási rendszerek fontosságát sokáig alábecsülték. Sok kutató azt állította, hogy a választási rendszerek nem képeznek független változót és/vagy hogy hatásaik legalábbis bizonytalanok. Mindkét állítás bizonyíthatóan téves.” Giovanni Sartoritól, korunk egyik legismertebb alkotmányjogászától vett idézet rámutat arra, hogy a választási rendszerek soha nem semleges technikák: bizonyos politikai erőknek kedveznek, másokat hátrányosabb helyzetbe hoznak. Ezentúl alapvető kihatással vannak a politikai versengésre és így karakteres jellemzői a politikai rendszereknek.

A kurzus célja kettős: egyrészt megismerni a választási rendszerek alaptípusait és ezek hatásait a pártrendszerre (a hangsúlyt természetesen a magyar választási rendszerre helyezve), másrészt pedig körüljárni a magyar választási rendszer gyakorlati érvényesülését és következményeit a korábbi parlamenti választásokon.

 

5. Magyar biztonságpolitika

Kurzusvezető: Csiki Tamás tudományos segédmunkatárs, NKE-HHK

Kurzus leírása:

A kurzus alapvető célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a magyar biztonságpolitika elméleti alapjait és gyakorlatát, a védelmi szféra intézményrendszerét. Egyrészt lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők elemző-értékelő szemlélettel áttekintsék az elmúlt 20 év folyamatait Magyarország külső és belső biztonságát illetően, megismerve azokat a tényezőket, amelyek a demokratikus átmenet, majd a NATO- és EU-csatlakozási folyamat során formálták a magyar biztonságpolitikát és intézményrendszert. Másrészt az aktuális stratégiai dokumentumok és jogszabályok tükrében a kurzus feltérképezi hazánk védelmi szférájának jelenlegi szervezeti felépítését, döntéshozatali és működési mechanizmusait.

A szemináriumi foglalkozások építenek a hallgatók már megszerzett közigazgatási ismereteire, forráskezelési készségére és a társadalom-, illetve politikatudományi kutatás elmélete terén megszerzett alapjaira – és ezek alkalmazására kínálnak lehetőséget.

2011/2012-es tanév, tavaszi félév

1. Fejezetek a rendszerváltás utáni magyar politika történetéből

Kurzusvezető: dr. Horváth Attila tanársegéd, NKE-KTK Közigazgatási Tanszék

Kurzus leírása:

„A politika gyanús vállalkozás, a politikus kétes figura a magyar közvélemény szemében”– kezdte Bence György filozófus a Mindentudás Egyetemén tartott előadását 2005-ben. Ha az iménti állításhoz hozzátesszük azt is, hogy egy néhány évvel ezelőtti felmérés azt állapította meg, hogy a fiatalok érdeklődése igen alacsony a politika iránt (60 százalékukat nem vagy egyáltalán nem érdekli a politika, 30 százalékuk érdeklődik, de csak közepes intenzitással, és mindössze 9 százalék esetében vehető észre komolyabb aktivitás), akkor a tantárgy létjogosultsága talán nem is szorul különösebb magyarázatra.
Előbbiekből következően a kurzus elsődleges célja az, hogy ún. látókörbővítő tárgyként felelevenítse az elmúlt bő 20 év azon meghatározó közéleti-politikai eseményeit, tendenciáit, amelyekről a hallgatóknak – életkorúknál fogva – nincs személyes tapasztalatuk, ugyanakkor kellően fontosak ahhoz, hogy egy leendő társadalomtudományi értelmiségi tisztában legyen velük. Ezúttal tehát nem egy elméleti-tudományos jellegű kurzusra számíthatnak a résztvevők; a cél hangsúlyozottan a közéleti tájékozottság bővítése – nem kis részben „visszamenőleges hatállyal”. Azon hallgatóknak, akiket érdekel, hogy mi történt a taxisblokád során, pontosan mi is volt az a Bokros-csomag, ki „nyerte meg” az 1998-as Horn–Orbán-vitát vagy éppen milyen volt a  mindenkori államfő és kormányfő kapcsolata, melyik volt a legszorosabb választás, mit jelent a pártrendszer koncentrációja, bizonyára számos érdekességet tartogat a kurzus.

 

2. Büntetőjogi jogesetmegoldás

Kurzusvezető: Dr. Hollán Miklós, NKE-KTK Jogtudományi Tanszék

Kurzus leírása:

A kurzus keretében a hallgatók gyakorlati tapasztalatokra tehetnek szert a jogtudomány egyik jelentős jogága, a büntetőjog területén. Az egyetemi oktatás nyújtotta ismeretek mélyebb elsajátítását célzó kurzus számos jogeset által helyezi gyakorlati kontextusba a szakkollégisták már megszerzett tudását. Foglalkozásain során tárgyalásra kerülnek többek között az élet és testi épség elleni bűncselekmények, a szabadság és becsület elleni bűncselekmények, a vagyon elleni bűncselekmények, a hivatali és igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, valamint a korrupciós bűncselekmények. E részterületek ismerete követelményként jelenik meg egy jól felkészült közigazgatási szakemberrel szemben, így egyértelmű, hogy a szakkollégiumi keret biztosította magasabb színvonalú tudásgondozás ismeretanyagának is integráns részét kell képezze egy komplex jogi szemléletet biztosító szemináriumi foglalkozás.

 

3. Az állam megváltozott feladat- és eszközrendszere a 21. században

Kurzusvezető: Bokor András (KIM-VK), Füzes Tamás (British Telecom)

Kurzus leírása:

A kurzus e félévben is aktuális témakört dolgoz fel, mégpedig a globális pénzpiac változásainak és az újonnan jelentkező társadalmi kihívások hatásainak bemutatását a kormányzati politikák kontextusában. Az utóbbi időben az európai államokat és különösen Magyarországot ért külső befolyások, a pénzügyi evidenciák megdőlése egyértelműen indikálták a kormányzati döntéshozatal tartalmi és formai újraértelmezését. A kurzus célja e folyamatok bemutatása, levezetése és az összefüggések feltárása.
A kurzus során nagy hangsúlyt fektetünk a hallgatóság önálló véleményalkotásának kibontakozására, illetve az egyéni és csapatban végzett projekt jellegű feladatok megvalósítására. Fontos szempont, hogy a kurzusnak ne csak szóban, hanem írásban is nyoma legyen, ennek kitűnő terepe a Szakkollégium kiadványa, a Tanítványok, ahol lehetőség nyílik tanulmány írására, tudományos jellegű publikációknak megjelentetésére.
Terveink szerint adott témához, kormányzati előadó, külső szakértő meghívása, illetve közigazgatási szervnél történő látogatás is megvalósulna.
Folytatva az eddigi hagyományokat, és építve az elmúlt félévek előadásaira, a szakkollégium diákjai számára olyan hiánypótló előadás-sorozatot tervezünk tartani, amely az egyetemi képzésen túlhelyezkedve, aktuális, többletinformációkkal szolgál egy ambiciózus hallgató számára. Mindezt olyan oktatóktól, akik maguk is szakkollégisták voltak és friss szemlélettel, a napi munka gyakorlatából érkezve osztják meg ismereteiket a hallgatósággal.

 

4. Kína szeminárium

Kurzusvezető: P. Szabó Sándor, NKE-KTK Kína Közigazgatás- Gazdaság- és Társadalomkutató Központ

Kurzus leírása:

A kurzus a nemzetközi erőviszonyok egyik meghatározó jelentőségű, figyelemreméltó körülményekkel rendelkező szereplőjével ismerteti meg a szakkollégistákat. Kína nemzetközi kapcsolatainak feltárása útján a hallgatók betekintést nyerhetnek e zárt, az európai felfogástól alapjaiban eltérő gazdaság XXI. századi működésébe. Az európai fejlődési tendenciáktól nagymértékben eltérő társadalmi berendezkedés egyes jellegzetességei által bemutatásra kerül a kínai kultúra, és természetesen a foglalkozások egyik fő pillérét képezi a kínai közigazgatás sajátosságainak megállapítása is. A kurzus célja egy olyan komplex, kultúrákon átívelő szemléletmód átadása, amely a közigazgatási szakemberképzés jövőjének meghatározó részét kell képezze.

 

5. Az Alkotmány másként

Kurzusvezető: Dr. Takács Albert, NKE-KTK Alkotmányjogi Tanszék

Kurzus leírása:

Az alkotmányjog, mint egyetemi tantárgy kétszeresen is az alapokkal foglalkozik. Egyrészt úgy, hogy a hatalomgyakorlás alaprendjét tárgyalja, másrészt úgy, hogy az elvek és jogok közül az alapvetőekre koncentrál. Az alkotmányjog azonban több ennél: a gondolkodás meghatározott formája is, amelynek értelmét a kérdések feltevésének és a válaszok megadásának sajátos módja adja. A látszólag egyszerű és egyértelmű tételek mögött történelmi és filozófiai megfontolások egész rendszere húzódik. A szakkollégiumi foglalkozások keretében ebbe a szellemtudományi nézetrendszerbe nyerhetünk bepillantást. Ennek keretében tárgyalásra kerülnek többek közt ajJogalkalmazási dilemmák és az alkotmányjog normarendszere, a felvilágosodás öröksége az alkotmányos gondolkodásban, a hatalommegosztás elve és gyakorlata, a törvényhozás értékrendje és technikája, az alkotmányosság védelme, valamint az emberi jogok értelme és korlátozhatósága.