Konferencia kategória bejegyzései

cropped-MagyaryLogo_Piros.png

Magyary Szakmai Délutánok – Magyary Workshop

A Magyary Szakmai Délutánok rendezvénysorozat zárásaként került megrendezésre a Magyary Workshop május 9-én. Decemberben került sor  az első Magyary Mérföldkő Worshopra, melynek sikerességét alapul véve, a tapasztalatok bázisán a második félév során nyilvános eseménynek szerveztük, így valamennyi egyetemi polgár számára nyitottá vált.

A workshopon életszerű példákkal dolgoztunk, valós tapasztalatokon alapuló kérdésekre kerestük a választ és tudtunk tanulni, inspirálódni egymástól. Jó volt látni, hogy igaz a mondás: minden ember csupa tehetség, tudás, tapasztalat és lehetőség, az ő maga világában.

Az alábbi tagjaink és külsős előadók tárták elénk kutatási eredményeiket:

Fekete Gréta – Líbia, a “migrációs kapu” Afrika és Európa között

Fóris Norbert – A képernyőolvasót használók hozzáférési lehetőségei a különböző elektronikai szolgáltatásokhoz

Herczeg Zoltán – Mire jó a GCI? – Látlelet a magyar munkaerőpiacról

Horváth Klaudia – A Kádár-kori gyógyturizmus

Kolostyák Kamilla – A “legfontosabb ígéret” megszegésének jogkövetkezményei az egyház és az állam perspektívájából a XIX-XX. századi Magyarországon

Losonczi Krisztián – Magyarország az Európai Unió megreformált fiskális keretrendszerében

Nagy Milán – A magyarországi nemzetiségek és parlamenti képviseletük

Simon Annamária – Afrikai migráció – alapvetések és útvonalak

Tóth Klaudia – Egy fal, ami nagy és zöld – az afrikai Nagy Zöld Fal kezdeményezés múltja, jelene és jövője

32095438_10216601289331255_782828875699716096_n32294709_10216601289491259_7538477781340913664_n32224334_10216601276810942_711140446985781248_nIMG_E0647

Pokorni-2018-07

Magyary Szakmai Délutánok – Katedráról a politika színpadára

A Magyary Szakmai Délutánok című félévzáró rendezvénysorozat keretein belül zajlott le a Közpolitikai Klub utolsó előadása, 2018. május 8-án. Vendégünkként Pokorni Zoltánt köszönthettük, aki jelenleg a XII. kerület polgármestere, korábban pedagógusként, országgyűlési képviselőként, frakcióvezetőként, illetve oktatási miniszterként is tevékenykedett.

A beszélgetés egy életrajzi áttekintéssel kezdődött. Megtudhattuk, hogyan kezdődött polgármester úr közéleti pályája. Az első lépés, a főiskolai évek után létrehozott pedagógus szakszervezet volt, amelyre a „semmiből létrehozott hősies vállalkozásként” emlékszik vissza. Ezt segítették a rendszerváltás utáni körülmények, az utána következő izgalmas 2-3 év, a „flow-élmény”. A rendszerváltás oktatáshoz való hozzájárulására is kitértünk. Meglehet, a pedagógusok nem politikai pártba, hanem társadalmi csoportokba tömörültek, és igazi társadalmi megmozdulásra, tömegerő megjelenésére nem került sor.  A Szovjetunió összeomlása és az amerikai anyagi segítség kihasználása pozitív hatást gyakorolt a magyar oktatás fejlődésére.

Pokorni-2018-13

1998-ban képviselősége miatt felhagyott a tanári hivatásával. Az utána következő években dolgozott bizottsági alelnökként, frakcióvezetőként, oktatási miniszterként és pártelnökként is. Végül 2006-ban döntött úgy, hogy távolabb vonul a pártpolitikától. Ennek számos oka közé sorolta az ellenzékben uralkodó negatív hangulatot, az állandó hibakeresést, a pártvezetéssel való szembenállást. 2006 októberében választották a XII. kerület polgármesterévé. Megtudhattuk, hogy véleménye szerint ez egy izgalmasabb, kézzelfoghatóbb munka, ahol leér az ember lába a földre. 2014-ben választania kellett a polgármesterség és a képviselőség között. A párton belüli vitákban való alulmaradás, a vélemények összeférhetetlensége, az előbbi választására késztette.

Az életrajzi áttekintés után, az aktualitások vizére eveztünk. Elemeztük a Kormány oktatási programját. Szó esett különböző problémákról, a középiskolák centralizációjáról, a pénzkivonásról, az egyházi iskolák helyzetéről. Beszéltünk az oktatás szerepéről az elkövetkező 4 év során. Ezen belül említés került a demográfiai központúságra, az államtitkári elkülönülés struktúrájának hátulütőire, a két minisztériumra való bontásra és a kisebbségek helyzetére is.

Pokorni-2018-08.

Természetesen a tehetséggondozás témája, a világhírű finn oktatási rendszer megemlítése, és a hallgatók kérdései sem maradhattak ki a beszélgetésből. Az esemény sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy a Szuhányi Levente által moderált beszélgetés, közel két órásra sikeredett.

Érsek Kitti

Kovács Árpád

Magyary Szakmai Délutánok – Közpénzügyi töprengések a Költségvetési Tanács elnökével

Május 7-én abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy a Magyary Szakmai Délutánok című rendezvénysorozat első alkalmán Prof. Dr. Kovács Árpádot, a Költségvetési Tanács elnökét köszönthettük köreinkben. Elnök úr mérnök, közgazdász, egyetemi oktató. 1997 és 2009 között az Állami Számvevőszék elnöke volt, 2012-től pedig a Költségvetési Tanács elnöki pozícióját tölti be.

Elnök úr előadása elején kifejtette a Költségvetési Tanács létrehozásának indokoltságát, illetve működésének szerepét, fontosságát. Ennek kapcsán leszögezte, hogy a világ szinte minden országában megfigyelhető jelenség, hogy a kormányzatok túlköltekeznek és a gazdasági fenntarthatóságot politikai megközelítésben szemlélik. Így mindenképpen indokolt egy professzionális szerv működése, amely ellensúlyozza a politikát és pénzügyi fenntarthatóságra, stabilitásra törekszik. Hiszen, az előadó szavaival élve: „politikai mozgástér is csak addig van, amíg nem kell a kormányzatnak más országoknál koldulni”. Érdekességként megemlítette, hogy elsőként a dél-amerikai országok kezdeményezték egy olyan szerv létrehozását, amely hatáskörrel rendelkezik különböző fékek beépítésre a gazdaságba, így ez által a túlköltekezés megállítására.

Hazánkban a költségvetés-politikai szabályokat az Európai Unió Maastrichti szerződése nagyban meghatározza. Ennek alapján a szabályozás 3 pilléren alapulhat és valósulhat meg. Az első lehetőség, hogy meghatározzák a maximális éves hiány lehetőségét, vagyis a kiadási limit mennyiségét. A második, hogy a különböző szabályozásokba bizonyos eljárási mechanizmusokat építenek, amely elsősorban a közigazgatáson keresztül valósul meg. A harmadik opció pedig egy testület létrehozása lehet a szabályozás megvalósítására. Mindezek fontosságát jól mutatja néhány ország ellenpéldája (Olaszország, Franciaország), ahol nem sikerül(t) ezen szigorításokat véghezvinni, így az államadósságuk folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Elnök úr kiemelte, hogy Magyarország -főleg a szomszédos európai országok államadóssági pályájához viszonyítva- különösen nehéz helyzetben volt a szocializmus felbomlása után. Hiszen, míg hazánkban a 90%-os államadósságot 60%-ra kellett leküzdeni, ez idő alatt a szomszédos államok szinte 0%-ról 60%-ra növelték adósságukat.

Az előadás további részében szó esett a munkaerőpiac problémájáról, így a munkaerőhiányról is. A munkaerőhiány megoldására az előadó 3 lehetőséget vázolt fel. Első javaslat a probléma orvoslására az alacsony képzettségű emberek bevonása a termelési folyamatokba (bár ez a gyakorlatban ellentmondásosnak bizonyult). Másik opció a nagyfokú automatizáció, robotizáció megvalósítása a termelés során. Végül pedig a demográfiai problémák orvoslása nyújthat megoldást. Mindezt azért fontos megemlíteni, mivel -bármely megoldási lehetőséget is valósítja meg a kormány- annak hatásai nagyban kimutathatóvá válnak a költségvetésben.

Ez a folyamat azonban megfigyelhető minden más területen is, hiszen ahogyan azt elnök úr kiemelte, a költségvetés mindig egy összpolitikai letükröződés, és az ország helyzete megjelenik a pénzügyi adatokban is. Itt fejeződik ki ugyanis, hogy egy országnak van identitása, illetve víziója a jövőjéről, vagy ahogyan azt Bokros Lajos megfogalmazta, „csak egy buborék az élet tengerén”, így csak sodródik az árral.

Az előadás végeztével lehetőség nyílt, hogy kérdéseket intézzünk a Költségvetési Tanács elnökéhez, aki készséggel válaszolt mindenre. Még egyszer köszönjük Prof. Dr. Kovács Árpád elnök úrnak, hogy elfogadta Szakkollégiumunk meghívását, és hogy egy közvetlen hangvételű, de annál tartalmasabb előadást hallhattunk.

Hajas Liliána

DSCN0722

A halogatás pszichológiája

„Amikor egész nap nem csinálsz semmit, ezért felhívod a barátod, aki szintén nem csinál semmit, hogy együtt kiüljetek, és ne csináljatok semmit.”

Hétfőn kértek meg a cikk megírására, jelezve, hogy jó lenne, ha péntekre elkészülne, én pedig természetesen bólogattam, hogy persze, meglesz. Csak nem péntek délelőtt esek neki a beszámoló elkészítésének? Pedig a hét folyamán bármikor neki állhattam volna, de nem kellemesebb, ha két előadás közt az ember kiül egy kicsit az Orczy-parkban a fűre, élvezve a tavaszi napsütést? A rég nem látott barátnőkkel csak belefér egy találka, nem? Este pedig úgyis túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy bármi értelmes dologba is belefogjunk. Nos, az ihlet elvileg megjön a határidővel, és minél rövidebb időt hagyok rá, annál inkább összekapom magam. Már este fél tíz is elmúlt, a beszámolót pedig még mindig nem sikerült épkézláb formába önteni. Perfekcionista lennék, mint a tanárnő kollégája, akivel a doktori dolgozatot ráncigálták, mert a fiatalember még mindig nem találta érdemesnek a dolgozatot arra, hogy leadja? Vagy amiatt aggódom, hogy miként fogják értékelni a munkámat? Félek a hibáktól? Szorongok az elvárások miatt, hogy nem fogom tudni teljesíteni a feladatot a megbeszéltek szerint? Néhány lehetséges ok, ami miatt halogatok, és halogatunk nagyon sokan.  „Ej, ráérünk arra még!” – mondja Pató Pál úr Petőfi Sándor jól ismert költeményében. A halogatásáról méltán híres uraság példájával vezette fel 2018. április 11-én Dr. habil. Takács Ildikó pszichológus és egyetemi docens az előadását, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszék vezetője, a téma szakértője.

DSCN0727

De mit is jelent pontosan a halogatás? Ha definíció-szerűen szeretnénk megfogalmazni, akkor azt fejezi ki, hogy elhalasztjuk holnapra azokat a teendőket, amelyeket ma is elvégezhetnénk, illetve kényelmetlen, kellemetlen időpontig halasztjuk a feladatokat. Azonban talán senkinek sem kell definiálni a halogatás fogalmát, ugyanis ki ne találkozott volna vele? Maga az előadó is feltette a kérdést, hogy ki tartja magát halogatónak. Sok kéz lendült a magasba, bűnbánó arccal párosulva. Ha szégyenkezünk miatta, akkor miért halogatunk, és milyen stratégiákat követhetünk, hogy megszabaduljunk ettől a rossz, de néha azért igencsak kellemes szokástól? A jó önismeret elengedhetetlen a probléma megoldásához, mert ha nem ismerjük fel a hibát, nem tudunk mit kijavítani. Fejlesszük az önfegyelmünket, fokozzuk az önhatékonyságunkat önmegfigyeléssel, a tapasztalatok elemzésével, és támaszkodjunk azok véleményére, akik fontosak számunkra. Fontos, hogy egyszerre csak egy szokásunkon változtassunk, és ha egy időben több feladat is a nyakunkba zúdul, állítsunk fel fontossági sorrendet. Határozzuk meg a céljainkat, és miközben feladatunkat végezzük, kapcsoljuk ki az időnyelő tevékenységeket! Ami pedig sokszor nem jut eszünkbe: a feladat elvégzése után értékeljük a teljesítményünket, és örüljünk a sikernek!

DSCN0716

Köszönjük Takács Ildikónak a gondolatébresztő és motiváló, fantasztikus és fesztelen hangulatban telő előadást, és taps-taps nekem, hogy sikerült megírnom az utolsó pillanatra halogatott beszámolót a halogatásról.

Sivák Veronika

tn_P1010860

A Tatai-medence érték ünnepe

A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében 2018. március 7-én került megrendezésre Tatabányán A Tatai-medence érték ünnepe esemény, melyen Szakkollégiumunk is képviseltette magát.

tn_P1010847

Délelőtt a köszöntők során az értékek megőrzésének fontosságát és szerepét méltatták, amelyre Komárom-Esztergom megyében nagy hangsúlyt fektetnek. Előadásokat hallgathattunk többek közt az Nemzeti Művelődési Iroda szerepéről az értékmegőrzésben, valamint Magyary Zoltán életművének jelentősége és hatásai címmel. Megismerhettük a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság történetét és tevékenységét is. A beszédeket a Tatabányai Erkel Ferenc Művészeti Alapfokú Iskola tanárainak műsora keretezte. Egy kiállítás megnyitó is a program része volt, ahol a meghívottak megtekinthették a megye településeinek értékeit, illetve a különleges hungarikum kóstoló után egy finom ebéd is várt minket.

tn_P1010802 tn_P1010825

A délutáni előadások során megismerhettük az Agostyáni Ökofalut, hallhattunk a turizmus és a helyi értékek kapcsolatáról, illetve bemutatták a Nemzeti Parki Termék védjegy jelentőségét. Tata és Tóváros egyesítésének viszontagságairól is szólt egy érdekes előadás. A Népház Show Formációs Táncegyüttes és Tánciskola műsorát több ízben is megtekinthettük a nap folyamán, míg a programok sorát, tehetséges fiatalok előadásában, egy népdalcsokor zárta.

Csonka Zsófia

27707911_1990435614319163_626212744_o

„Egy mindenkiért, mindenki egyért” – V4 miniszterelnöki panelbeszélgetés

2018. január 26-án tartották a Visegrádi országok budapesti találkozóját, a Várkert Bazárban. Mind a négy állam a lehető legmagasabb, kormányfői szinten képviseltette magát. Jelen volt Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A gazdasági, kulturális és politikai együttműködési platform országainak kormányfőin kívül részt vett a jeles eseményen számos állami vezető, valamint kiemelkedő közéleti személyiség és  a Magyary Zoltán Szakkollégium csapata is, akik a Dékán Úr meghívására tették tiszteletüket.

A konferenciát egy kisfilmmel indították, amelyen az egyes országokat képviselő hegedűművész fiatal hölgyek játékát hallhattuk és láthattuk, akik később személyesen is megjelentek a színpadon, majd miután a moderátor szerepében fellépő Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, a színpadra szólította a kormányfőket, azok gratuláltak a négy tehetséges fiatalnak.

Elmondhatjuk, hogy a közel kétórás konferencia alatt, igen nagy összehang uralkodott a résztvevő országok képviselői közt. Hitet tettek az 1991 óta létező formáció gazdasági sikerei mellett és számos kérdésben szeretnék, ha kellő súllyal kezelnék őket az Európai Unión belül. Téma volt többet között a V4 országokat érő kihívások sora, a jövőben megvalósuló közös programok és a migrációs válságra nyújtott válaszok. A Visegrádi Csoport soros elnökségét jelenleg hazánk látja el, egészen 2018 júniusáig, majd ezt követően a Szlovák Köztársaság.

A Magyary csapata számára kiemelten fontos az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken való részvétel, hiszen szakmaiságunk elengedhetetlen része a naprakész tudás és tájékozottság.

27605505_1990435527652505_1974547915_o 27393069_1985997578096300_77282384_o

Szuhányi Levente

cropped-MagyaryLogo_Piros.png

Szakkollégiumi Mérföldkő Workshop

“Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog. ” Szent-Györgyi Albert idézetével nyitotta meg szakmai vezetőnk, Losonczi Krisztián, az első alkalommal megrendezésre kerülő Szakkollégiumi Mérföldkő Workshop rendezvényt 2017. december 7-én.

A workshop célja, hogy elősegítse a konferenciákra a felkészülést, fórumot biztosítson a szakkollégisták tudományos munkájának és műhely-tevékenységének, valamint ösztönözze a szakmai diskurzust és vitát, mely által a hallgatói kutatói munka több oldalú megközelítése és színvonala, illetve az előadói-érvelői készségszintek erősíthetők.  Terveink között szerepel, hogy a tapasztalatok bázisán a második félév során nyilvános konferenciát szervezzünk, mely valamennyi egyetemi polgár számára nyitott lenne.

A workshopon az alábbi tagjaink adtak elő:

Aracsi Valentin – A “nagy déli föld”: Ausztrália és társadalma napjainkban

Bodó Norbert – Szakkollégiumi működés

Herczeg Zoltán – Versenyképesség mint gazdaságpolitikai prioritás

Híres Norbert – Az álhírekhez kapcsólódó szűrőbuborékok vizsgálata a közösségi médiában

Losonczi Krisztián – Fiskális politikák uniós szabályozása napjainkban

Szabó Zsófia Piroska – A kereszténység értékei és az Európai Uniós értékek

Tóth Klaudia – Boko Haram akkor és most: egy dzsihadista szervezet alkonya?

IF IF

23559918_1572119422853670_2510913361883708052_n

Mint-a-Parlamenten a Fiatal Technokraták Pártja

2017. november 17-én került megrendezésre a Mint-a-Parlament, az Országgyűlés törvényhozó munkáját modellező rendezvény ülésnapja, melyen Szakkollégiumunk is színvonalasan képviseltette magát. A program célja, hogy a hallgatók testközelből ismerhessék meg a törvényhozó munkát, a törvényhozás menetét és az országgyűlési képviselők munkáját.

A rendezvényre való jelentkezéssel egyidőben egy logóval ellátott frakcióprofilt és egy törvényjavaslatot kellett benyújtania a jelentkező csapatoknak. Az ülésnapon egy Facebook-os szavazás alapján a nyertes, a háziorvosi rendelők felszereltségének és a háziorvosok szakmai felkészültségének javításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk. A javaslatot az Ilyen Ez a Politika, a Pécsi Tudományegyetem hallgatóiból álló frakció nyújtotta be, koalíciós partnerük a Fiatal Technokraták Pártja volt, melyet Szakkollégiumunk tagjai alkottak.

logo

A törvényjavaslat az orvosszakmai fejlődés, a transzparens forrásbevonás és nem utolsó sorban a társadalmi felelősségvállalás elősegítése érdekében kodifikálódott.  Ahogy a javaslat indokolási részében is olvashattuk: vonzóvá teszi a vállalatok számára az egészségügyi rendszer támogatásában való önkéntes részvételt, valamint egy államilag támogatott és ellenőrzött, stabilan működő pénzügyi alap létrehozását. Képviselőcsoportunk módosító javaslatokkal is hozzájárult a tárgyalt jogszabály érvényesüléséhez, amellyel egy még innovatívabb és eredményesebb törvényjavaslat kerülhetett a plenáris ülés elé.

A programot Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke és egyben az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának elnöke nyitotta meg a Felsőházi ülésteremben. Az általános vita előtt a vezérszónokok szólaltak fel a törvényjavaslat mellett, illetve ellen is. A vita után megrendezésre kerültek a bizottsági ülések, ahol 6 bizottságban került megtárgyalásra a törvényjavaslathoz beérkező valamennyi módosítójavaslat. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Költségvetési Bizottság elnökét a mi frakciónk delegálhatta, de közülünk került ki az Országgyűlés jegyzője is. A bizottsági ülések után minden frakció megtartotta saját ülését, majd a Törvényalkotási Bizottság gyűlt össze diskurzusra. A plenáris ülésen a törvényjavaslat végül kis többséggel, de elnyerte a támogatását, így megszavazásra került.

23755161_852074568285770_3462843964279006249_n 23844771_852076268285600_5713492303102040048_n23659427_852034621623098_5728367912776032763_n23755064_852035761622984_8851074233900001103_n

A Magyary Zoltán Szakkollégium Fiatal Technokraták Pártja minden szempontból nézve sikerrel zárta a szimulációt. A tanulmányok alatt megszerzett tudás gyakorlatba ültetésének előnyei mellett az új kapcsolatok építése is hasznos lehet a jövőre nézve.

Kolostyák Kamilla

24252004_1716915641717213_1189602911_n

Magyary-s részvétel a XVIII. Tokaji Konferencián

Harc a tehetségekért – a tehetségek megtartásának és vonzásának 10+1 feltétele

A XVIII. Tokaji Konferencia 2017. november 16-17-én került sor, melyre a következő egyetemek kerültek meghívásra: Szent István Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Eszterházy Károly Egyetem. A konferencia előtt a felsorolt egyetemek képviseletében érkező hallgatókkal 10:30 és 11:30 között egy „Mi kell a tehetséges fiataloknak?” című workshopon vettünk részt.

24019758_1586490724742058_552290437_n

Kezdésként arra kértek bennünket, hogy oszoljunk két csoportra. Az egyik oldalon azok álltak, akik a tanulmányaik miatt nem költöztek el lakóhelyükről, a másik csoportban pedig azok, akiknek el kellett költözniük lakóhelyükről tanulmányaik miatt. A feladatunk az volt, hogy a lakóhelyén maradók maximum 1-3 szóval nagybetűkkel írják fel fejenként egy lapra, hogy mi az, amit szeretnek az otthonukat jelentő városban (pl.: család, otthon nyugalma), a lap másik oldalára pedig azt, hogy mi hiányzik szerintük erről a településről (lehetőségek, pezsgés). A másik, tehát a lakóhelyüktől távol tanulók csoportja a lap egyik oldalára írja fel azokat a tényezőket, amelyek hiányoznak nekik az „otthagyott” településből, a másik oldalra pedig azokat, amelyeket szeretnek a tanulmányaik városában. Ezeket a lapokat végül a két csoport egyszerre mutatta fel egymással szemben. Így szépen kirajzolódott, hogy az egyik oldalon az otthon maradók csapatának „mit szeretsz a lakóhelyedben” és a tanulmányok miatt elköltözők „mi hiányzik otthonról” tényezői nagyon hasonlóak, szinte ugyanazok. Ugyanígy hasonlóak lettek az otthonmaradók „mi hiányzik a lakóhelyedről” és a „mi az, amit szeretsz az új, tanulmányaidat jelentő városban” szempontok szerint felírt szavak is ugyanazok lettek.

24135210_1713510415391069_2045226729_n24171844_1713510265391084_612291864_n

Ezt követően a „World Café” módszer alapján csoportos munkában dolgoztunk. A módszernek megfelelően három csoportba oszlottunk és három asztalhoz köré ültünk le. A három asztal témái a következők voltak: „Play”, „Live”, „Work”, azaz szórakozás, életkörnyezet és munka. Ez a három címszó később a konferencián is visszaköszönt. Ezen három téma mentén került ugyanis összefoglalásra, hogy mi kell a fiatal tehetségeknek egy településen. A feladatunk tehát az volt, hogy összegyűjtsük, hogy mi az ami vonzó lehet számunka egy településben a szórakozási és munkalehetőségek, illetve a lakókörnyezet tekintetében. Az egyes asztaloknál flip chartokra írtuk fel azokat a dolgokat, amiket fontosnak ítéltünk, majd az egyes asztalok társaságai átvándoroltak a következő asztalhoz és ők is megtették ugyanezt vagy kiegészítették az előző csoport által összegyűjtött tényezőket. Az három asztalnál mindig volt egy állandó ember, aki az adott asztalnál a gyakorlat kezdetétől a végéig ott maradt és a végén összefoglalta a hallgatóknak, majd később a konferencia első napjának végén a színpadon a nézőknek is, hogy mi is kell az egyetemistáknak. Ez utóbbival igazolva a konferencia bemutatott kutatási eredményeket, amelyek átfedésben voltak az általunk a workshopon megfogalmazott dolgokkal.

A konferencián az első nap a következő témákban hallgattuk meg a kutatók eredményeinek összefoglalását: A tehetséges fiatalok megtartásának és vonzásának 10+1 feltétele, Mitől vonzó egy munkahely? Mitől érzik jól magukat a fiatal szakemberek? – egy vállalati felmérés eredményei alapján, A közszolgáltatások minőségi jellemzői az ügyfél szempontjából – egy kutatás eredményei alapján, Milyen kompetenciák szükségesek a minőségi közszolgáltatások biztosításához?,Városdesign, közterek, középületek – hazai és nemzetközi trendek és példák, Új kihívások és trendek a városi közlekedésben és Városmarketing. Valamennyi téma tehát a munkaerő és azon belül a tehetséges fiatalok megtartásának különböző szempontjait fejtette ki és kitért a települések, települési önkormányzatok szerepére is a témában.

Ez utóbbira vonatkozóan nagyon érdekes volt az aznapi program utolsó „Mit tanulhatunk sikeres városoktól? – A polgármesteri körutazásról készült film levetítése és kerekasztal beszélgetés” című szegmense volt. Három polgármester (Nagyatád, Mórahalom és Nyírbátor) vállalkozott arra, hogy meglátogatják egymás városait és megosztják egymással polgármesteri, településfejlesztési tapasztalataikat és eredményeiket. Kísérte őket egy stáb, akik ezt videóra vették és az elkészült kisfilmet a konferencián mi is megtekinthettük. Majd egy kerekasztal beszélgetés keretében összefoglalták, hogy milyen élmény volt a találkozó, sőt még azt is, hogy melyek voltak azok a településfejlesztési „praktikák”, amiket egymástól látva beépítettek a „saját városuk” életébe.

24172470_1716915668383877_403222194_n24252004_1716915641717213_1189602911_n

A második napon még nagyobb hangsúly került a településfejlesztésre, minden előadás ebben a témában került megtartásra. Nevezetesen a következőket hallhattunk: „A város, mint koprodukció. Lokális együttműködések és globális versenyképesség.”, „Az EU URBACT programjába való bekapcsolódás lehetőségei városok számára”, „Hogyan vált Kazincbarcika európai „Jó gyakorlat várossá”?”,” Egy URBACT jó gyakorlat Poznan-ból – helyi lakáspolitika új megközelítésben”, „A területfejlesztés elmúlt 20 éve – interaktív beszélgetés”.

A konferencia második napján tehát a főszerep a települési jó gyakorlatoké volt. Hallhattunk hazai (például Kazincbarcika, a colour city) és külföldi (Poznan – tanulók részére olcsóbb albérletet biztosító tömbházak) területfejlesztési siker történeket, tehát jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárultak a tehetségek megtartásához is.

Szabó Zsófia Piroska

1.1

Hogyan írjunk érthetően? – A közérthető fogalmazás tudománya

 

2016. november 15-én került megrendezésre Gergely Vera, a közérthető fogalmazás magyarországi szakértőjének előadása, “Hogyan írjunk érthetően? A közérthető fogalmazás tudománya” címmel.

Egyik tagunk, Losonczi Krisztián, így foglalta össze az előadáson elhangzottakat:

“Az előadó a közérthető fogalmazás lényegét számtalan gyakorlati példán keresztül ismertette.

Definiálta, hogy pontosan mit is jelent ez a fogalom, mit értünk alatta. Három követelményt állított fel. Akkor közérthető egy fogalmazás, ha a célközönség:

  • meg tudja találni, amire szüksége van;
  • megérti, amit talált; és
  • fel tudja használni az információt a saját igényeire.

A Helsinki Bizottsággal közösen végzett projektben azt vizsgálták, hogy a büntető eljárás terheltjei számára mennyire érthető az eredeti vádirat, majd a „közérthetően” módosított vádirat. Eredményül azt kapták, hogy az első esetben a terheltek 38%-a tudott helyes választ adni a rájuk vonatkozó vádiratból készült kérdésekre, míg az átírt verziót követően átlagosan már a megkérdezettek 64%-a.

dscn9016

Szó volt a nézőpontváltásról is. Felhasználóbarát szemléletben, ügyfélközpontúságot szem előtt tartva kell tevékenykednie egy közszolgálati tisztviselőnek. Fontos kiemelni, hogy mindezt úgy, hogy a jogszabályok szellemiségét is megőrizze. A közérthető fogalmazás nem jelentheti a mondanivaló lebutítását, pontatlanságot.

Javasolta, hogy tagoljunk bátran a negatív térrel. A negatív tér a szövegelemek közötti, illetve a körül kihagyott helyet jelenti.

Az előadásának része volt a tudás átka. A hatósági ügyintéző kiválóan érti az eljárást és a jogi fogalmakat, hiszen nap, mint nap ezzel a tárggyal foglalkozik, viszont az ügyfél nem. Az olvasó helyébe kell helyezkednünk. Például egy programot is úgy terveznek a szoftverfejlesztők, hogy a majdani felhasználók használni is tudják a jövőben. ”

 

dscn9050

 


 

 

 

13346540_1067162500016034_3165100059200007061_n

In memoriam Magyary Zoltán

128 évvel ezelőtt született Magyary Zoltán. Szakkollégiumunk névadójának tudományos és gyakorlati munkássága előtt hajtottunk fejet a Ménesi úti oktatási épületben és másnap a tatai Városházán tartott megemlékezéseken. A Magyary Zoltán Szakkollégium (MZSZK) tagjai nemcsak részvételükkel, hanem aktív közreműködésükkel is hozzájárultak a magyar közigazgatástan kiemelkedő alakja előtti tiszteletadáshoz.

Június 9-re A közigazgatás személyi állománya címmel előadásokkal egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK). A köszöntőt Kiss György dékán mondta, a moderátor szerepét az MZSZK igazgatója, Horváth Attila látta el. Az egyetem oktatói közül Koi Gyula adjunktus is részt vett az eseményen, aki Magyary személyzeti politikára vonatkozó nézeteit világította meg. Emellett a közszolgálat utánpótlását érintő, aktuális problémáit boncolgató Hazafi Zoltán, intézetvezető egyetemi docens képviselte az ÁKK-t. A rendezvényre elfogadta a meghívást Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Ő az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény megalkotásának előzményeit, elérendő célját és főbb rendelkezéseit mutatta be.

Egy meglepően őszinte, a magyar közigazgatás gondjait nem elhallgató tanácskozás zajlott le ezen a délutánon.  A résztvevők a szakmai program végén a Magyary Zoltán előadó előtti emléktáblához vonultak, ahol koszorúzással zárult az esemény.

                                                                                           ______________________________

Június 10-én Magyary Zoltán szülővárosa, Tata felé vettük az irányt, hogy megjelenhessünk a települési és a megyei önkormányzat, valamint a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság (MZNT) közös szervezésű emlékkonferenciáján. Borsó Tibor, az MZNT elnökének köszöntője után szót kapott a megyei közgyűlés elnöke, a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja és végül Tata polgármestere.

Négy előadást hallgathatott meg az érdeklődő közönség. Zöld-Nagy Viktória, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a közigazgatás korszerűsítési törekvéseit vette számba. Felhívta a figyelmet arra, hogy 10-15 éves informatikai lemaradással kell megküzdeni, amely kijelöli a következő két év legfontosabb feladatait számukra. A második előadó Miklóssy Endre volt, aki szoros kapcsolatot ápolt Kiss Istvánnal, Magyary Zoltán egyik legfontosabb munkatársával. Ennek tükrében a kutatók által kialakított szociális vármegye koncepció lényegét vázolta fel az urbanista. Harmadikként Újváry Gábor szólalt fel a Veritas Történetkutató Intézettől. A történész bemutatójában Klebelsberg Kuno és Magyary kapcsolatát vizsgálta. Kiderült, hogy ugyan a miniszter nevéhez kötik a húszas évek kultúrpolitikáját, de ennek alakításában jelentékeny szerepe volt az egyik legkiválóbb előmunkatársának, Magyary Zoltánnak.

Szakkollégiumi tagokként kétségtelenül egyik társunk, Balázs Ágnes PhD-hallgató prezentációját vártuk a legjobban. Plurális választójog több szemszögből címmel tartotta meg előadását, amely konkrétan ifj. Andrássy Gyula 1908-as választójogi javaslatának hazai és nemzetközi fogadtatásáról szólt. Még a konferenciát követő állófogadáson is téma volt, hogy egyes képviselők hogyan érveltek az akkori belügyminiszter elképzelése ellen.

A program Magyary Zoltán szülőháza előtt zárult, ahol szakkollégiumunk képviselői koszorút helyeztek el. A két nap eseményei lehetővé tették, hogy még jobban elmélyedjünk névadónk szellemi teljesítményében, illetve új nézőpontokból tekintsünk produktív évtizedeire. Az élményt fokozta továbbá, hogy mindezt széles látókörű egyetemi oktatók, valamint állami és önkormányzati tisztviselők társaságában tehettük meg.

 

A június 9-i eseményről további részletek az egyetem honlapján:

http://uni-nke.hu/hirek/2016/06/10/megujulo-kepzesi-rendszer-a-kozigazgatasban

Herczeg Zoltán

12274287_948505625215056_1485924847267789707_n

Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia – 2015 ősz

A soron következő Tudományos Diákköri Konferencia első, intézményi fordulója került megrendezésre 2015. november 25-én, ahol a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai is képviseltették magukat. A 23 elhangzott kutatásból 15-öt szakkollégistáink előadásában hallgathattak meg az érdeklődők.

A megmérettetésen teljes dolgozattal és kutatási tervvel is indulhattak a versenyzők. Három szekcióba sorolták be az indulókat (Állam-és Jogtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaságtudományi szekció), ahol előadhatták munkájukat egy 3 fős szakmai zsűri előtt.

Büszkék vagyunk tagjainkra, akik a 6 kutatási tervekért kapható különdíjból 5-öt vihettek el. Az Állam- és Jogtudományi szekcióban Károly Alexandra, Schváb Alíz és Tóth-Zsámboki Balázs nyerte el a zsűri elismerését, míg a Társadalomtudományi szekcióban Pintér Dóra és Skuta Viven nyert külön díjat.

12274287_948505625215056_1485924847267789707_n

- Gratulálunk a szép eredményekhez! -

Váradi Anita

További cikkek az ITDK-ról:

http://ktk.uni-nke.hu/hallgatoknak/tdk-otdk/itdk-2015-osz

 

DSCN9385

“Kézzel ne! – Étkezés és protokoll” előadás

Görög Ibolya protokoll tanácsadó előadását élvezhettük a „Kézzel ne! – Étkezés és protokoll!” című előadáson 2015. november 10-én a Magyary Zoltán Szakkollégium szervezésében. Előadónőnk 14 év alatt 7 miniszterelnök tanácsadójaként méltó képviselője a szakmának.

DSCN9341

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Remek hangulatban, a való életből csempészett példákkal, részletes képet kaphattunk a rendezvények lebonyolításának krémjéből. Az ültetési rendek, egy jó étlap, a megfelelő bor kiválasztása – és még sorolhatnánk – mind olyan kellékek, amelyekkel egy esemény minőségi szolgáltatást nyújt.

DSCN9384 DSCN9385

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindemellett az alapvető viselkedési trendektől eljutottunk egészen az étkezési protokoll rejtelmeiig. Hogyan bánjunk egy olyan étellel, ami esetleg „vissza néz” ránk, vagy nem ízlik? Mi illik egy vacsorán, és hogyan viselkedjünk egy állófogadáson vagy borkóstolón. A férfi-nő udvariassági szabályok is szóba kerültek, valamint hogy a kávé után illik távozni egy eseményről.

DSCN9431 DSCN9460

 

 

 

 

 

„Mert a vendég mindig elmegy!” és „A vendég sosem takarít!”

 

Az előadás a Magyary Zoltán Szakkollégium szervezésében, a Közigazgatásfejlesztési Társaság közreműködésével valósult meg.

 

Bohács Liliána

emmi_logo

emet_logo_szines

ntp

Előadóink

Hogyan legyünk sikeresek az NKE-n?

2015. szeptember 22-én megrendezésre került a Magyary Zoltán szakkollégium idei első rendezvénye. Nem kisebb feladatra vállalkoztunk, mint egy általános iránymutatást adni az újonnan felvételt nyert elsősöknek az egyetemi lehetőségekről, és motivációt adni a felsőbb éveseknek. Meghívott előadóink (Juhász Lilla, Dávid Máté, Tózsa Réka és Ecker Klaudia) hiteles bemutatóknak bizonyultak: hiszen voltak magyarysok, ostrakonosok, hökösök, demonstrátorok, erasmusosok, (és többen jelenleg is) doktorandusz hallgatók. Kérdeztük őket szakkollégiumról, sikerük titkáról, külföldi utakról, elért eredményekről. Elmondták, ők hogyan definiálnák a sikert, de arra is választ kaphattunk, hogy ők mit találnának fontosnak például egy állásinterjún. Szerintem mindenki, aki ellátogatott a kis kerekasztal-beszélgetésre, hazavihetett valami hasznosat: akár egy-egy jó tanács, akár egy-egy névjegykártya formájában. A legfrappánsabb útravalókat írásban visszaadni nem tudom, így hát megpróbálom címszavakban összefoglalni, mik – előadóink szerint – az egyetemi siker lehetséges hozzávalói:

Többlet, lazaság, változtatni merés, pozitív hozzáállás, lehetőség, önmagunk megismerése, közösség, a feladatok szeretete, lelkiismeretesség, motiváció, nyitás, bátorság, belevágni, kapcsolatok kiépítése, nemzetközi lehetőségek, segítőkészség, emberi fejlődés, jellemformálás, élmények, szerencse, adottság, gondolkodásmód, értékrendszer, kitartás, felelősség, pörgés,elégedettség, kiteljesedés.

És végül, ha megtalálod a legkisebb közös többszöröst, ne sikeres, hanem értékes akarj lenni!

Gál Fanni

12046681_921360581262894_4376769213323967035_n

12038244_921360437929575_8687248652818130207_n         12042792_921360511262901_6994150498405512279_n

emmi_logo

emet_logo_szines

ntp

image-2.680.451.s

Nemzetközi igazgatás in praxi

Az International Public Management Network (IPMN) hálózat 19. alkalommal rendezte meg szakmai konferenciáját 2015 szeptember 1-4 között, melyen az Európai Döntéstudományi Intézet konferenciáin előadott legjobb cikkeket mutatták be. Ennek helyszínéül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa szolgált. A cikkekből három tanulmánykötet is készült, melyben egyetemünk öt oktatójának is publikálták tanulmányait.

A rendezvénysorozat első napja a regisztrációval és egy Workshop keretében tartott beszélgetéssel telt. A Workshop célja nem más volt, mint összeköttetések, közös pontok találása a különböző egyetemek és a szakmai szervezetek között. A résztvevők arra jutottak, hogy a hallgatók és a szervezetek metszéspontja a mai világban az internet lehet, azon belül is a különböző közösségi és szakmai oldalak, például Facebook, Linkedin, Research Gate, Twitter.

A következő napokon a kötetek bemutatása mellett a meghívott vendégelőadók prezentálták kutatásaik eredményeit. Ezek megfelelő angol nyelvi tudással jól érthető, könnyen követhető, ugyanakkor magas szakmai színvonalú és az érdeklődést folyamatosan fenntartó előadások voltak.

Érdekes volt megfigyelni, hogy az angolszász országokból jöttek inkább a társadalmi mozgalmak, civil szervezetek és az állam közti kapcsolatot, illetve ezen NGO-ok (Non-governmental organization) szervezetét vizsgálták, addig a kelet-közép-európai előadók a közigazgatás minőségi javításával foglalkoztak.

Ez is csak egy példa arra, hogy az eltérő kultúrákból jöttek mennyire másképp közelítenek meg problémákat, fogalmakat, mennyire más értékítélettel bírnak. Azonban, pont ez adja a rendezvény valós értékét.

Általánosságban elmondható, hogy az ilyen konferenciák több célt szolgálnak. A nemzetközi kapcsolatépítés és a legjobb gyakorlatok, gondolatok átvétele, illetve az esetleg eltérő kultúrakörök találkozása is megemlíthető.

A kiváló előadássorozatból csak néhány konkrét gondolatot emelek ki, terjedelmi okok miatt. Három nagyon érdekfeszítő témáról következik néhány általam fontosnak tartott gondolat, melyek első hallás után is elgondolkodásra késztettek és megosztásra érdemesnek találtam.

Ilyen volt például az élelmiszerbankokról és az azokkal együttműködést hangsúlyozó kutatásról szóló ismertető. Az előadó, Alex Murdock többször felhívta a figyelmet az együttműködés lehetséges négy fajtájára: új programok indítása; árak csökkentése; finanszírozási követelmények; egyéb.  Ezen felül az élelmiszerek pazarlása ellen egy egyiptomi gyakorlatot is bemutatott. Ennek lényege, hogy az éttermekben felszolgált étel nem a szokványos 32 centiméteres tányéron van feltálalva, hanem csak 27 centiméteresen, így az optikai csalódásnak köszönhetően kevesebb maradékot hagynak azon.

Két másik példa az Alessandro Sancino és Walter Kickert professzorok által tartott előadások, melyeknek stílusa nagyon szimpatikus volt és az általuk feldolgozott téma is felkeltette érdeklődésemet.

Sancino professzor az Open University Business School oktatója és arról beszélt, hogy kutatás alapján hogyan kéne megreformálni a közigazgatást úgy, hogy az a jövő generációkat szolgálja.  Fontos szervezési alapelvként említette meg a közszolgálati és közösségi értékek előtérbe helyezése mellett azt, hogy a társadalmat ezekre az értékekre kéne építeni.

Kickert professzor az Erasmus University Rotterdam intézményétől arról számolt be, hogy kutatásai alapján milyen gazdasági politikák vezettek 13 uniós országban, köztük hazánkban a fiskális konszolidációhoz. Érdekes ellentmondás, hogy a tanulmánya alcímében szerepel a statisztika szó, azonban előadása során többször felhívta a figyelmet arra, hogy nem igazán van oda ezért a matematikai eszközért, de a társadalomtudományokban fontos, ha azt szeretné, hogy komolyan vegyék, amit publikál.

Összességében elmondható, hogy a konferencia sikerrel zárult. Az előadók, akikkel a szünetekben beszélgettem, jónak találták a szervezést és a Ludovika Campus épülete, valamint a városnézés és egyéb fakultatív programok is elnyerték a tetszésüket.

Jó alkalom volt arra, hogy a közigazgatás-tudománnyal nemzetközi szinten foglalkozó kutatókkal találkozzak és megismerjem a kutatásaik eredményét, így olyan tudásanyaghoz juthattam hozzá, amihez normál egyetemi keretek között nem. Ez a lehetőség azonban előadóknak is kiemelten fontos, az építő jellegű kritikák, megjegyzések miatt. Ezek ugyanis eltérő kultúrkörökből jött emberek szempontjai, így tényleg értékes és változatos meglátások mind-mind elősegíthetik a kutatások minőségének javítását.

Remélem, hogy néhány, ezen tanulmányokból származó  konklúzió felhasználásából a magyar közigazgatás is tud majd profitálni, elősegítve annak fejlődését, hogy minél magasabb színvonalon lássa el a köz szolgálatát.

 

Nádas Klára, Schrempf Luca,Tóth Zsámboki Balázs, Kucsebár Dávid

Szerk.: Kucsebár Dávid