Kitti Érsek összes bejegyzése

DSCN0959kész

A sikeres emberek titka – érzelmi intelligencia

Dr. Séllei Beatrix, pszichológus, gyógypedagógus, egyetemi oktató előadását hallgathatták meg azok, akik október harmadikán ellátogattak a Ludovikára, a Magyary Zoltán Szakkollégium által megrendezett eseményre. Adjunktus asszony kutatási területe a megváltozott munkaképességű emberek vizsgálata, különös hangsúlyt fektetve érzelmi sajátosságaikra. Ezen specifikus területen túl, foglalkozik az EQ mérési-fejlesztési lehetőségeivel is. Szakdolgozatát is e témával kapcsolatosan írta.

DSCN0959kész

Az előadáson az érzelmi intelligencia (EQ) témakörét jártuk körbe, amely életünk nagyon fontos része, hiszen az, hogy valaki okos, nem elég a sikerhez, a társas kapcsolatok terén is otthonosan kell mozognia az érvényesüléshez, erre jó példa az állásinterjú.

Arra a kérdésre, hogy mi is az érzelem, pontos fogalmi leírás nem adható, de jellemzően valamilyen viszonyulást fejez ki a külvilág felé, meghatározza a hozzáállásunkat, gondolkozásunkat. Két csoportra oszthatjuk az érzelmeket, méghozzá pozitív és negatívra. A pozitív érzelmek arra ösztönöznek bennünket, hogy minél tovább fenntartsuk azt az állapotot, amit okoznak, a negatívak pedig arra, hogy minél hamarabb eltávolodjunk a kiváltó okuktól.

Hat alapérzelmet különbözetünk meg, ezek az öröm, a meglepődés, szomorúság, düh, undor, és a harag. Ezek az emberszabásúaknál is jelen vannak és mindenki ugyanúgy fejezi ki őket, bárki feltudja ismerni az arcmimika, testtartás és a beszéd alapján. Ezeken túl rengeteg összetett érzelmet élünk át egy nap folyamán, ezeket már mindenki másképp fejezi ki. Az érzelmek részei a testi-lelki egészségünknek, a saját önismeretünknek -ami kulcsfontosságú-, illetve a párkapcsolatunk sikerének és a családi életünknek is. Az érzelmeink elfojtása funkcionális stresszbetegséghez vezethet, tehát testi tüneteket is okozhat.

DSCN0966kész

Az EQ említés szintjén már a 20. század elején is jelen volt, a felfutása a ’90-es években kezdődött, majd a 2000-es évek elején vált igazán elfogadottá, amikor a tudomány túljutott a dilemmán, érzelem vagy értelem érvényesül döntéshozatalkor.

A képesség, hogy felismerjük az érzelmeinket, megértsük és integrálni tudjuk őket a gondolkodásunkba mind az érzelmi intelligencia részei, ahogy az önkontroll gyakorlása is érzelmeink kezelésekor. A személyiségi vonások is idetartoznak, az intraperszonális, azaz a személyen belüli és az interperszonális, másokkal való kapcsolataink. Az utóbbinak nagyon fontos része az empátia, ami nem egyenlő az érzelmi intelligenciával, ahogyan azt sokan tévesen állítják. Az empátia az a képesség, hogy bele tudom magam képzelni mások helyzetébe, és az alapján reagálok, cselekszem velük szemben. A vonások közé tartozik, hogy mennyire tudjuk kezelni a stresszt, mekkora az alkalmazkodó képességünk, illetve milyen a motivációnk és az általános hangulatunk. Fontos, hogy megismerjük, mennyire vagyunk fogékonyak az úgynevezett érzelmi fertőzésre, ami azt jelenti, hogy mennyire van ránk hatással a környezet érzelmi állapota, hangulata. Bizonyos emberek érzelmileg stabilabbak, mások labilisabbak, mindegyik típusnak vannak egyaránt előnyei és hátrányai is. Erre egy jó példa, hogy ha zenét hallgatunk mennyire befolyásolja az általános hangulatunkat. Idetartozik még az is, mennyi ideig bírjuk a frusztrációt, ha céljaink elérésében akadályoztatva vagyunk. A magasabb EQ-val rendelkező emberek hatékonyabban tudják kreatív energiává alakítani az ilyenkor felgyülemlő dühöt. Az érzelmi intelligencia tehát képességek, vonások és ismeretek összesége, amely fejleszthető életkortól, környezettől függetlenül, egyénileg vagy akár csoportosan is.

DSCN0968kész

Az előadás második felében Dr. Séllei Beatrix néhány praktikus technikát is ismertetett a hallgatósággal. Az érzelmeinket szabályozhatjuk relaxációval, valamint, ha az arckifejezéseinket kontrolláljuk. Külső tényezők is segítségünkre lehetnek, ha olyan emberek társaságát keressük, akik mindig jó kedvre derítenek minket, vagy olvasunk egy jó könyvet, megnézünk egy vicces (ajánlása szerint macskás) videót. Nagyon fontos része a szabályozásnak az önkontroll, amit folyamatosan tudunk fejleszteni. Az aktuális hangulatunk segítségünkre lehet teendőink hatékonyabb elvégzésében, megfelelő önismerettel könnyebben beoszthatjuk milyen feladatot mikor tudunk jobban elvégezni. Érdemes ehhez megfigyelni az érzelmi ciklikusságot is, ami heti és napi szinten is jelen van, heti szinten például a hétfő mindig a legnehezebb, a jó hangulatunk, péntek délelőtt felé éri el a csúcspontját.
Az önmotiváláshoz okos célok is szükségesek, olyan tevékenységek, amelyeket a feladatvégzés öröméért csinál az ember. Az, hogy egy feladatra teherként vagy kihívásként tekintünk csak rajtunk áll, nagyban megtudjuk könnyíteni ezzel a saját dolgunk.

Társas kompetenciáinkat is tudjuk fejleszteni, az empátia tekintetében jó módszer a visszakérdezés, visszajelzés kérése, hogy biztosan jól értettük-e, amit a másik át akart adni. A szinkronképességünk, azaz, hogy benne tudjunk maradni a pillanatban, kiemelkedően fontos, hiszen ma a rengeteg információ, okostelefonok, stb. folyamatosan elvonják a figyelmünket a mostról, pedig csak a jelenben tudunk élni. A saját érzelmi intelligenciák megfelelő fejlettsége esetén mások érzelmeit is képesek vagyunk kezelni, szabályozni, ez jelentheti valaki motiválását is, de rossz esetben akár manipulációt is.

Az előadó az esemény végén mondandója legfontosabb aspektusaként azt emelte ki, hogy mindig mi irányítsuk az érzelmeinket, ne pedig az érzelmeink irányítsanak bennünket.

Csonka Zsófia

DSCN0930

InfóEst 2018

A régi hagyományokat megtartva a Magyary Zoltán Szakkollégium 2018. szeptember 25-én ismét InfóEstet szervezett annak érdekében, hogy bemutassák, illetve népszerűsítsék a szakkollégiumi tagságot, elsősorban az Egyetemre újonnan felvett hallgatók körében. A program 19:00-kor vette kezdetét az Orczy Úti Kollégium „A” multimédiás termében, ahol az érdeklődőknek lehetősége volt találkozni Igazgatónkkal és a tagokkal is.

DSCN0922

Az estét Tóth Klaudia nyitotta meg, majd átadta a szót Dr. Horváth Attila tanár úrnak, a Szakkollégium igazgatójának. Tanár Úr előadásában bemutatta a szakkollégiumi lét előnyeit, hiszen véleménye szerint a mai versengő munkaerőpiacon történő helytálláshoz elengedhetetlen, hogy az egyetemi éveinknek plusz töltetet adjunk, amelyre kiváló lehetőséget ad a Magyary. A Szakkollégiumban a közösségi élet mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai vonal fejlesztésére is, a megszerzett tudásanyagot pedig kamatoztatni igyekszünk különböző intézményi és országos versenyeken. Az előadás során szót ejtettünk továbbá külföldi tanulmányutakról, tudományos ösztöndíjakról és egyéb lehetőségekről is.

DSCN0930

Ezt követően a Mentorprogram koordinátora, Rafael Patrícia mutatta be a Szakkollégium felépítését, külön kitérve a bizottsági rendszer működésére, illetve ismertette a Mentorporgramot, amely során tájékoztatta a jövőbeli mentoráltakat a felvételi eljárás menetéről, a felvételhez szükséges feladatokról és a tervezett közösségi programokról. Ennek keretében mutatkoztak be mentoraink: Kiss Orsolya, Kiss Rebeka, Fanta Denisz és Petróczky Péter, akik feladata többek között a jelentkezők közösségbe való beilleszkedésének segítése lesz.

DSCN0946

Végül Szakos Judit tartotta meg élménybeszámolóját, aki a Magyary Zoltán Szakkollégium elnökeként is tevékenykedett, jelenleg a Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazgatás-tudományi Osztály elnöke, illetve immár senior tagként támogatja a Szakkollégiumunk munkáját. Judit kötetlen stílusú előadásában elmondta, hogy hogyan került be a Szakkollégiumban, milyen tapasztalatokat szerzett, illetve kitért arra, hogy hogyan segítette őt a Szakkollégium céljai elérésében. Véleménye szerint, jó dolog egy ilyen szakmai közösséghez tartozni, többek között azért, mert olyan kapcsolati háló kialakítására ad lehetőséget, amelyből később nagyon sokat lehet profitálni.

Összefoglalva, egy sikeres estét tudhatunk magunk mögött, reméljük, hogy sok embernek felkeltettük az érdeklődését. A Mentorprogram során számos érdekes és izgalmas programmal készülünk, így mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt.

Várunk mindenkit szeretettel!

Malustyik Brigitta

javít

Pszichológiai játszmák a tárgyalóteremben

Szeptember 10-én került sor a Magyary Zoltán Szakkollégium szervezésében a „Pszichológiai játszmák a tárgyalóteremben” című előadásra, amelynek keretében vendégünk volt Dr. Grád András ügyvéd, pszichológus, egyetemi oktató. Nagyszámú érdeklődő érkezett az eseményre, így teltháznak örülhettünk, és az este végén reményeink szerint mindenki olyan jó hangulatban távozott, amiben az előadás is telt.

Dr. Grád András szakmai eredményeinek listája igen hosszú, így ő maga is egy rövid bemutatkozás erejéig érintette ezeket, ezért a teljesség igénye nélkül én is így teszek. Ügyvéd úr az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte jogász diplomáját, amelyet követően, az ő szavaival élve, „estin” elvégezte a pszichológus szakot is. Több mint tíz évet töltött el az igazságügyben, dolgozott bíróként, amit elmondása szerint különösen szeretett. Munkálkodott Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, és egyebek mellett főtanácsadó volt az Alkotmánybíróságon évekig. Az utóbbi tíz évben pedig ügyvédként dolgozik, főként a családjog területén.

DSCN0898

Az előadáson, amely valóban tárgyalótermi tapasztalaton alapult, egészen az alapoktól indult a gondolatmenet, hogy könnyebben érthetővé tegye a témát. Magyarországon feudális hagyományok terhelik a bíróságot, itthon az igazságszolgáltatás bírócentrikus, ez sugárzik a bíróságok felépítéséből is, hiszen ők a pulpituson helyezkednek el, a többi résztvevőre „lenézve”, fölérendelt helyzetben. Megjelenik ez a tanúkihallgatás során is, hiszen a tanú középen áll, már az elhelyezkedése is nyomást gyakorol rá, bár ennek a felállásnak logikai magyarázata nincs, hiszen idézve: „az álló ember sem hazudik kevésbé, mint az ülő”.

Ezeknek a hagyományoknak pszichológiai hatásai is vannak, ilyen a szorongás, hiszen az ember úgy érzi, hogy „alattvalóként” bánnak vele; a regresszió, amely tömören annyit takar, hogy valaki olyan magatartást tanúsít, amely az illető koránál fiatalabbaknál normális, azonban az adott életszakaszban nem. Például a tárgyalóteremben diplomás felnőttek képesek úgy viselkedni, mint egy kisgyerek, aki rossz fát tett a tűzre, mindez a metakommunikációjukban nyilvánul meg. Ide sorolhatjuk még a frusztrációt és az ebből fakadó agressziót is. Perre nem egy konfliktus szárba szökkenését követően azonnal kerül sor, általában hónapokkal, sőt évekkel később. Ez okozza azt, hogy az ember hiányosan emlékszik vissza a történtekre, azonban mivel természetünknél fogva a „jó egészre” törekszünk, így az agyunk újra konstruálja a történteket. Itt jön képbe a kognitív disszonancia jelensége. Ez lényegében azt jelenti, hogy két egymásnak ellentmondó, össze nem egyeztethető tudattartalom van jelen, ami feszültséget szül. Ezt a feszültséget az ember úgy szokta leküzdeni, hogy maga is hinni kezd saját valótlan állításában, aminek köszönhetően a két szemben álló fél álláspontja egyre csak távolodik, és egyikük sem enged a sajátjából a szavahihetősége miatt, még ha sejti is, hogy nem feltétlen neki van igaza. Mindkét fél azt várja, hogy a bíró vele szimpatizáljon, ami nyilván lehetetlen, de ez is növeli a frusztrációt.

Külön szó esett a hamis tanú lebuktatására alkalmazható módszerekről is. A tanú a legmegbízhatatlanabb bizonyítási eszköz, mégis ezt alkalmazzák a leggyakrabban. A teljesen pártatlan tanú ritka, a legtöbb esetben valamilyen szál fűzi a perben állókhoz, ez már a tárgyalás elején kiderül, hiszen ahhoz helyezkednek közelebb, aki miatt ott vannak.
Egy módszer a leleplezésre a lőszerhajó effektus, melynek lényege, hogy az ember eleinte nagyon óvatos és körültekintő, ám az idő előrehaladtával lankad a figyelme és gyanakvása, és abba a hamis illúzióba ringatja magát, hogy a nehezén túl van és ha eddig nem történt vele semmi, már ez után sem fog. Ekkor csap le váratlan kérdéseivel a bíró, aki egészen addig úgy tett, mint aki minden szót elhisz, így hamis megnyugvásba ringatva a tanút, innentől pedig nyerő helyzetben van, nagy valószínűséggel megtudja a szükséges információkat.

A tapasztalt bíró már a hangszínből és a szem állásából is megtudja állapítani, ki az, aki hazudik, hiszen „hamisan cseng a hangja”. Ez annak köszönhető, hogy a szorongás miatt összeszorulnak az izmok, így a hangszálak helyzete is megváltozik, ez okozza a hang változását, amely megkülönböztethető a helyzet okozta frusztrációból eredő hangszíntől. Hiába gyakori eset a hamis tanúzás, emiatt mégsem jellemzőek feljelentések, amely a bírák túlterheltségéből fakad többek közt.  Stresszes szakma ez, ahol rövid idő alatt kell sorozatdöntéseket hozni, kiélezett helyzetben, ám Grád András álláspontja az, hogy tökéletes döntés nincs, személyes ars poeticája szerint mindig a legkisebb rosszal járó opciót kell megtalálni, akkor senki sem tehet szemrehányást a végkimenetel miatt. Tudni kell letenni a döntés terhét a bíróság kapujában, csak így lehet elérni a testi-lelki egészséget.

41416236_1407169899417967_2163691772243345408_n

Végezetül néhány kommunikációs műfogásról esett szó, mint a probléma „felszeletelése”, a kis lépésekben történő megoldás. Váratlan fordulattal is ki lehet zökkenteni a másikat, például, ha ő szidásra számít tőlünk, de mi dicsérjük. Vannak úgynevezett agymosó technikák is, ilyen a sulykolás, vagy a követés-vezetés módszere, a rejtett kérdés.

Az előadáson egy tanácsot is kaptunk útravalóul, miszerint aki teheti, járjon bírósági tárgylásokra, hiszen azok az élet sűrű leképződései, egy bíró egy hét alatt több sorsot ismer meg, mint más egész életében. Dr. Grád András megfogalmazásában az ügyvédi, bírói hivatás szépsége abban rejlik, hogy néhányszor az ember keze nyomán jobb hellyé válik a világ, és tud jót cselekedni másokért, amely önmagában egy csoda.

Csonka Zsófia

41158199_525597234530085_4033879115999215616_n

Erdélyi kalandok – avagy egy nap egy gyermekotthonban

Augusztus végén hat hallgatótársammal együtt nekivágtunk, hogy Tusnádfürdőn a Szent László Gyermekvédelmi Központban eltöltsünk egy hetet önkéntesként. A megérkezésünk estéjén egy medve fogadott minket az Otthon előtt, másnap pedig bele is csöppenhettünk az ott lakók életébe. A gyerekek a legkisebbtől a legnagyobbig laknak együtt úgynevezett családokban, koedukáltan.

Nyáron 9 órakor indul a nap, a reggelivel, ezután mindenki rendbe rakja a saját lakrészét, és „közmunkát” végez, azaz munkamegosztással kitakarítják a közösségi tereket, az udvart. Miután ez megvan, jöhet a jól megérdemelt játék, az udvaron nagy játszótér, kosárpalánk is van, csak a gyerekek fantáziája szab határt a mókának. A héten többször is lehetőségük van közös éneklésre, táncra, ahol újabb és újabb dalokat gyakorolhatnak együtt, nevelő segítségével. Akinek nincs kedve a játszótéren elütni az időt, bent színez, vagy társasjátékozik, a lányok szebbnél szebb hajfonásokat készítenek egymásnak. Ebédkor, valamint a többi étkezés során is mindenki önállóan magának terít, elpakol és mosogat, ez teljesen természetes a gyerekeknek. Ebéd után csendespihenő következik, délután pedig újra a játéké a főszerep. Sok lehetőség van Tusnádfürdőn, minden nap tudtunk más programot csinálni, a közeli kalandparkban szívesen látott vendégek az otthon lakói, valamint az Apor bástya és Sólyomkő is kedvelt kirándulóhelyeik. A „wellnessbe” is sokszor ellátogathatnak, de nagyon szeretnek a város különböző játszótereire is járni, ha esetleg az otthonban lévőt megunnák. Ott létünkkor mi is törekedtünk színesíteni a napjaikat, sorversenyt, akadályversenyt szerveztünk, kirakóztunk, társasoztunk kicsikkel és nagyokkal egyaránt.

41158199_525597234530085_4033879115999215616_n

Az utolsó napunkon Csíkszentsimonba, a Csíki Sör Manufaktúra telephelyére is ellátogathattunk, ami hatalmas élmény volt mindannyiunknak.

41083567_303462587104095_8125234034109317120_n

 Úgy gondolom tartalmas napokat tölthettünk Tusnádfürdőn, sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk, a gyerekek kedvessége és öröme haza is elkísért minket.

Csonka Zsófia