DSCN0959kész

A sikeres emberek titka – érzelmi intelligencia

Dr. Séllei Beatrix, pszichológus, gyógypedagógus, egyetemi oktató előadását hallgathatták meg azok, akik október harmadikán ellátogattak a Ludovikára, a Magyary Zoltán Szakkollégium által megrendezett eseményre. Adjunktus asszony kutatási területe a megváltozott munkaképességű emberek vizsgálata, különös hangsúlyt fektetve érzelmi sajátosságaikra. Ezen specifikus területen túl, foglalkozik az EQ mérési-fejlesztési lehetőségeivel is. Szakdolgozatát is e témával kapcsolatosan írta.

DSCN0959kész

Az előadáson az érzelmi intelligencia (EQ) témakörét jártuk körbe, amely életünk nagyon fontos része, hiszen az, hogy valaki okos, nem elég a sikerhez, a társas kapcsolatok terén is otthonosan kell mozognia az érvényesüléshez, erre jó példa az állásinterjú.

Arra a kérdésre, hogy mi is az érzelem, pontos fogalmi leírás nem adható, de jellemzően valamilyen viszonyulást fejez ki a külvilág felé, meghatározza a hozzáállásunkat, gondolkozásunkat. Két csoportra oszthatjuk az érzelmeket, méghozzá pozitív és negatívra. A pozitív érzelmek arra ösztönöznek bennünket, hogy minél tovább fenntartsuk azt az állapotot, amit okoznak, a negatívak pedig arra, hogy minél hamarabb eltávolodjunk a kiváltó okuktól.

Hat alapérzelmet különbözetünk meg, ezek az öröm, a meglepődés, szomorúság, düh, undor, és a harag. Ezek az emberszabásúaknál is jelen vannak és mindenki ugyanúgy fejezi ki őket, bárki feltudja ismerni az arcmimika, testtartás és a beszéd alapján. Ezeken túl rengeteg összetett érzelmet élünk át egy nap folyamán, ezeket már mindenki másképp fejezi ki. Az érzelmek részei a testi-lelki egészségünknek, a saját önismeretünknek -ami kulcsfontosságú-, illetve a párkapcsolatunk sikerének és a családi életünknek is. Az érzelmeink elfojtása funkcionális stresszbetegséghez vezethet, tehát testi tüneteket is okozhat.

DSCN0966kész

Az EQ említés szintjén már a 20. század elején is jelen volt, a felfutása a ’90-es években kezdődött, majd a 2000-es évek elején vált igazán elfogadottá, amikor a tudomány túljutott a dilemmán, érzelem vagy értelem érvényesül döntéshozatalkor.

A képesség, hogy felismerjük az érzelmeinket, megértsük és integrálni tudjuk őket a gondolkodásunkba mind az érzelmi intelligencia részei, ahogy az önkontroll gyakorlása is érzelmeink kezelésekor. A személyiségi vonások is idetartoznak, az intraperszonális, azaz a személyen belüli és az interperszonális, másokkal való kapcsolataink. Az utóbbinak nagyon fontos része az empátia, ami nem egyenlő az érzelmi intelligenciával, ahogyan azt sokan tévesen állítják. Az empátia az a képesség, hogy bele tudom magam képzelni mások helyzetébe, és az alapján reagálok, cselekszem velük szemben. A vonások közé tartozik, hogy mennyire tudjuk kezelni a stresszt, mekkora az alkalmazkodó képességünk, illetve milyen a motivációnk és az általános hangulatunk. Fontos, hogy megismerjük, mennyire vagyunk fogékonyak az úgynevezett érzelmi fertőzésre, ami azt jelenti, hogy mennyire van ránk hatással a környezet érzelmi állapota, hangulata. Bizonyos emberek érzelmileg stabilabbak, mások labilisabbak, mindegyik típusnak vannak egyaránt előnyei és hátrányai is. Erre egy jó példa, hogy ha zenét hallgatunk mennyire befolyásolja az általános hangulatunkat. Idetartozik még az is, mennyi ideig bírjuk a frusztrációt, ha céljaink elérésében akadályoztatva vagyunk. A magasabb EQ-val rendelkező emberek hatékonyabban tudják kreatív energiává alakítani az ilyenkor felgyülemlő dühöt. Az érzelmi intelligencia tehát képességek, vonások és ismeretek összesége, amely fejleszthető életkortól, környezettől függetlenül, egyénileg vagy akár csoportosan is.

DSCN0968kész

Az előadás második felében Dr. Séllei Beatrix néhány praktikus technikát is ismertetett a hallgatósággal. Az érzelmeinket szabályozhatjuk relaxációval, valamint, ha az arckifejezéseinket kontrolláljuk. Külső tényezők is segítségünkre lehetnek, ha olyan emberek társaságát keressük, akik mindig jó kedvre derítenek minket, vagy olvasunk egy jó könyvet, megnézünk egy vicces (ajánlása szerint macskás) videót. Nagyon fontos része a szabályozásnak az önkontroll, amit folyamatosan tudunk fejleszteni. Az aktuális hangulatunk segítségünkre lehet teendőink hatékonyabb elvégzésében, megfelelő önismerettel könnyebben beoszthatjuk milyen feladatot mikor tudunk jobban elvégezni. Érdemes ehhez megfigyelni az érzelmi ciklikusságot is, ami heti és napi szinten is jelen van, heti szinten például a hétfő mindig a legnehezebb, a jó hangulatunk, péntek délelőtt felé éri el a csúcspontját.
Az önmotiváláshoz okos célok is szükségesek, olyan tevékenységek, amelyeket a feladatvégzés öröméért csinál az ember. Az, hogy egy feladatra teherként vagy kihívásként tekintünk csak rajtunk áll, nagyban megtudjuk könnyíteni ezzel a saját dolgunk.

Társas kompetenciáinkat is tudjuk fejleszteni, az empátia tekintetében jó módszer a visszakérdezés, visszajelzés kérése, hogy biztosan jól értettük-e, amit a másik át akart adni. A szinkronképességünk, azaz, hogy benne tudjunk maradni a pillanatban, kiemelkedően fontos, hiszen ma a rengeteg információ, okostelefonok, stb. folyamatosan elvonják a figyelmünket a mostról, pedig csak a jelenben tudunk élni. A saját érzelmi intelligenciák megfelelő fejlettsége esetén mások érzelmeit is képesek vagyunk kezelni, szabályozni, ez jelentheti valaki motiválását is, de rossz esetben akár manipulációt is.

Az előadó az esemény végén mondandója legfontosabb aspektusaként azt emelte ki, hogy mindig mi irányítsuk az érzelmeinket, ne pedig az érzelmeink irányítsanak bennünket.

Csonka Zsófia